Üzleti Modellek

 

A nyílt hozzáférés az információhoz való ingyenes hozzáférést jelenti.

Mindez a publikációs költségek újracsoportosítását feltételezi, vagyis már nem az információ végfelhasználója (egyéni felhasználók, könyvtárak, intézmények) viseli a költségeket, ugyanakkor a nyíltan elérhető tartalmak létrehozását és rendelkezésre bocsátását valakinek továbbra is finanszírozni kell.

Igaz, hogy a szerzők számára a dokumentumok  személyes archiválása intézményi vagy interdiszciplináris repozitó-riumokban rendszerint ingyenes, mégis a dokumentumszerverek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát (személyzet, számítógépek, stb.) általában az üzemeltető intézmények (leginkább egyetemi könyvtárak) vállalják át.

Az open access folyóiratban vagy OA kiadónál történő publikálás a szerző számára ingyenes is lehet, de nem szükségszerűen az. Az arany út publikációs stratégiáját gyakran a szerző által fizetett cikk feldolgozási díjjal asszociálják, bár a Kaufmann-Wills Group tanulmánya szerint az OA folyóiratok csupán majdnem felének ilyen a finanszírozása. Az OA területén újabb üzleti modellek kidolgozása van folyamatban, melyek közül néhányat az alábbiakban mutatunk be.

 

A szerzői díj modell

Ennél az üzleti modellnél a finanszírozás a publikációs folyamat elején a szerző által történik. Nem ritkán az intézmény saját vagy a kutatásfinanszírozások kifejezetten publikációkra szánt támogatásai állnak rendelkezésre.

Általánosságban a szerzők részvállalása a publikáció finanszírozásában a különböző tudományterületek más és más publikálási szokásai miatt nagyon eltérőek.

Míg az élettudományokban a nyomtatott folyóiratokban a publikációk, a színes illusztrációk vagy fotók mind kifizetésre kerülnek, a bölcsészet- és társadalomtudományokban ez nem jellemző.

A kiadók emellett különbséget tesznek az elismert tudósok és a fiatalabb tudósok között, valamint a publikáció formája között (monográfia vagy tanulmány). A fiatal tudósoknak gyakran kell magukra vállalniuk a nyomtatott monográfia, pl. disszertáció publikálási költségeit. Az elismert szerzők tankönyvek, monográfiák és gyűjteményes kötetek publikálásskor kedvezőbb feltételekkel szerződnek a kiadókkal.

Az open access folyóiratok, amelyek elsődlegesen a szerzők befizetéséiből építik fel költségvetésüket, általában engedményt adnak, pl. az úgynevezett fejlődő országok szerzői számára.

 

Finanszírozás támogató szervezetek által

Sok kutatástámogató szervezet támogatja anyagilag a szerzők publikálását.

A Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) által finanszírozott projektek esetén pl. publikációs támogatást lehet igényelni, éves szinten 750 Eurót, amelyet a projekt futamideje alatt lehet többszörözni. Még ha a publikációs forma a projektben résztvevők által szabadon meghatározható is, a DFG elvárja, hogy „az általuk támogatott kutatási eredmények (…) lehetőleg digitálisan is megjelenjenek, és az interneten ingyenesen hozzáférhetően (open access) rendelkezésre legyenek bocsátva”. 

A kutatási támogatásokból finanszírozott publikációs költségekkel szemben van némi kifogás:

  • Elsősorban az erősen támogatott tudományterületek tudnak profitálni belőle, mint a természettudományok, kevésbé a bölcsészet- és társadalomtudományok.
  • A publikációs költségek levonása a kutatásfinanszírozásból az aktív kutatási folyamatok veszélyeztetésével járhat.

 

Intézményi tagság

A publikációs költségek finanszírozásának további formája, ha az intézmény (pl. egyetem), amelyhez a szerző tartozik, átvállalja a költségeket az intézményi tagság keretén belül.

Egyes open access kiadók (pl. BioMed Central) az intézményeknek (főleg főiskoláknak) az intézmény nagyságától, illetve a választott tagsági formától függően szakaszos intézményi licenszszerződést kínálnak a publikálásra.

Ezáltal az intézmény lehetővé teszi tagjai számára, hogy egy bizonyos időn belül – általában egy éven belül – a cikkek ingyen vagy alacsony publikációs költség mellett az adott kiadó folyóiratában megjelenjenek. A kínálat sokszínűsége miatt több licensz-szerződés lehetősége adott az intézmények számára, főleg ha a tudós nagy választási szabadságot kap.

 

Hibrid finanszírozási modellek

A hibrid üzleti modellek a publikációk finanszírozásakor egyrészt az előfizetéses modellt, másrészt a szerzői finanszírozást ötvözik. Ezt a modellt már sok hagyományos kiadó is alkalmazza.

Springer kiadó szerzői számára egy 3000 dolláros Open Choice díj befizetésével a hagyományosan megjelent, előfizetés révén elérhető cikkeket online ingyenesen hozzáférhetővé teszi.

További kiadók, akik hasonló lehetőségeket kínálnak (folyóirataik egy részére): Oxford University Press (OUP), BlackwellWileyElsevier.

Mivel nem valószínű, hogy a publikálási költségek az előfizetési költségeket arányosan csökkentenék, ez a publikációs stratégia elsődlegesen a jó hírű kiadók marketingjét szolgálja.

 

Közösségi díj modell

Egyes szaktársaságok a publikációs tevékenységeiket a tagsági díjból finanszírozzák.

Eközben a tudósok egyszerre olvasói és szerzői is az ott megjelent tudományos cikkeknek, ezért az open access publikációk költségei megoszlanak a két csoport között.

 

Intézményi finanszírozás

A tudományos intézmények manapság saját publikációs tevékenységeket kezdeményeznek, publikációs szerver vagy egyetemi kiadó formájában.

Az intézmény ezzel nem csak a tartalmak rendelkezésre bocsátásának költségeit vállalja fel, hanem a teljes publikációs folyamatért felelős. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok – gyakran akár monográfiák is – a nyíltan hozzáférhető változat mellett nyomtatott formában (azon szerzők számára, akik átvállalják a költségeket) is elérhetők.

 

Kombinált finanszírozási modell

Különböző üzleti modellek kombinációja is létezik, többek között ilyen a German Medical Science (GMS) finanszírozási modell is. A felhasználói felületet és a folyóiratokat az e célból megalapított GMS GmbH gondozza, a finanszírozás felelőse a nyilvános projekthordozó Zentralbibliothek für Medizin és Deutsches Institut für medizinische Dokumentation und Information.

A GMS GmbH-t különböző szaktársaságok (Community Fee) tagsági díjaiból és adományokból is támogatják, a fellépő publikációs feladatok (pl. Peer Review, szerkesztői feladatok) a három résztvevő intézmény között oszlanak meg.

 

Más finanszírozási lehetőségek

További finanszírozási forrásokat jelentenek az open access kiadók más területekről történő keresztfinanszírozásai, vagyis a nyomtatott kiadványok vagy más termékek, mint a reklámtevékenységből és az adományokból származó bevételek.

Egyes open access folyóiratokat üzemeltetőik elkötelezettsége tartja fenn. Ez feltételezi az intézményi infrastruktúrát. Növekvő számú publikációk esetén azonban már nem praktikus, ezért inkább kombinált finanszírozási modellekkel kell biztosítani a fennmaradást.