Stratégiák

 

Az open access gyakorlatában két út különböztethető meg: a publikáció rendelkezésre bocsátásának arany útja (elsődleges) és zöld útja (párhuzamos). Ritkábban a szürke út is szóba kerül.

 

Az arany út

Az arany út a tudományos cikkek open access folyóiratokban történő publikálását jelenti.

Ezekben a folyóiratokban is a publikációk, a nyomtatott formában megjelenő szövegekhez hasonlóan először szakmai bírálaton esnek át  peer review formában.

A kiadóval kötött szerződés meghatározza a szerzők jogait, és szabályozza a nyílt hozzáférésű dokumentumok felhasználási lehetőségeit. Ez a szerződés általában kiegészül egy nyílt hozzáféréssel kapcsolatos kitétellel, amely pontosítja a felhasználók számára a dokumentum újrahasznosításának jogait.

Az OA folyóiratok közleményei ingyenesen, bárki számára elérhetők, függetlenül attól, hogy a szerzőknél marad-e a szerzői jog, vagy a kiadóé lesz. A Lundi Egyetem „Directory of Open Access Journals” (DOAJ) nevű folyóirat-regisztere ma (2013. október) közel 10 000 nyílt hozzáférésű folyóiratot tart számon. Az regiszterben felsorolt folyóiratok egy része nonprofit tudományos társasági / kutatóintézeti / egyetemi kiadvány. Más részük kisebb-nagyobb üzleti kiadókhoz tartozik, amelyek megvalósították a kiadás bemeneti oldali finanszírozását azzal, hogy a szerzővel cikk-eljárási díjat fizettetnek. Számos nem open access kiadó (Springer, Elsevier, etc.) is kínál olyan konstrukciót, mellyel a szerzők (leginkább a kutatásfinanszírozó előírásának megfelelően) megválthatják cikkük nyílt online hozzáférését az egyébként előfizetéses folyóiratok esetében is. (SHERPA/RoMEO Paid Options for Open Access)

Az open access publikációk finanszírozásához ugyanúgy szükség van forrásokra, mint a hagyományos publikációk esetén. A források viszont másképp oszlanak meg. Így például egyes open access kiadók publikációs költségeket számolnak fel, amelyeket vagy a szerző (author fee) vagy az intézet (institutional fees) fizet ki; a nyomtatás lehetőségét az open access kiadók általában megrendelhető formában (Print-on-Demand) kínáljak fel.

border

 

A zöld út

zöld út –  szerzői archiválás (self-archiving) – az egyidejű vagy utólagos szövegarchiválást jelenti egy intézményi vagy egy diszciplináris open access dokumentumszerveren. A szerzői archiválás tárgya tudományterületenként eltérő. Egyes diszciplínákban (pl. fizika) bevett gyakorlat a preprintek, kísérleti eredmények gyors, informális közreadása, más területeken (pl. orvostudomány) kizárólag a szerző utolsó saját változatának (lektorált postprint) közreadása elfogadható, s vannak olyan tudományágak, amelyeknél a szerzői jog féltése teljesen gátat vet a nyílt hozzáférés gyakorlatának. A saját archiválás egyik módja a cikkek (vagy a kiadói honlapra vezető ugrópontok) közreadása a szerzők saját vagy intézeti honlapján. Az egyes intézményekben működtetett szabad hozzáférésű archívumok (intézményi repozitóriumok) előnye a szolgáltató (legtöbb esetben könyvtár) által a cikkekhez hozzáadott szabványos metaadatokban és az archívum OAI-PMH-kompatibilitásában rejlik, így a regiszterek be tudják gyűjteni a dokumentumokat. Ilyen összesített regiszter például a brit OpenDOAR (University of Nottingham), az amerikai OAIster (University of Michigan) és a német BASE (Bielefeld Academic Search Engine – Universitätsbibliothek Bielefeld). Működnek tudományágakat átívelő, tudományterületi archívumok is, mint például a RePEc a közgazdaságtan, a CogPrintsa pszichológia, a PubMed Central az orvostudomány, valamint az 1991-ben indult, és rendkívül népszerű arXiv a fizika területén.

A szerzői archiválás másik lehetséges módja, ha a tudományos dokumentumokat a szerző a saját vagy intézete honlapján teszi elérhetővé („Self-Posting”), de az így közzétett dokumentum kevésbé látható, mint a ráépített szolgáltatásokkal rendelkező intézményi és diszciplináris repozitóriumokban történő archiválás esetén.

A jogi kérdések áttekintéséről, vagyis hogy milyen archiválási politikát engedélyeznek, a kiadók és a SHERPA/RoMEO jegyzékek nyújtanak összefoglaló tájékoztatást.

Az open access repozitóriumok listája megtalálható a The Directory of Open Access Repositories (OpenDOAR), valamint a Registry of Open Access Repositories (ROAR) oldalakon.

border

 

A szürke út

Szürke irodalom alatt azokat az írásokat értjük, amelyek nem a hagyományos úton (kiadó, könyvkereskedés) kerülnek terjesztésre. A szürke út a szürke irodalom rendelkezésre bocsátását jelenti nyílt hozzáféréssel.

Az arany és zöld úttal ellentétben a dokumentumok költségmentes használata a kiadók, illetve folyóiratok részvétele nélkül történik, és nem foglal magában sem utólag, sem előzetesen vagy egyidejűleg folyóiratban vagy kiadónál történő megjelenést. Az, hogy a szürke út kapcsán valóban beszélhetünk-e open access stratégiáról s nem inkább a zöld vagy arany út különleges formájáról van-e szó, ugyanúgy vitatott, mint az a kérdés, hogy a szürke irodalom térítésmentes megjelenése az interneten azonos-e az open access gyakorlattal.

Ha a három stratégiát szemléltetni szeretnénk, akkor az elektronikus, az intézményi repozitóriumokban megjelent disszertációk nyújthatnak példát. A szürke út gyakorlatához sorolandó az az Internethasználat kezdetéhez köthető gyakorlat, miszerint a tudományos eredmények és a beszámolók preprintként diszciplináris repozitóriumokba kerültek be úgy, hogy az elnevezéssel ellentétben máshol nem jelentek meg. E nagymértékben saját felelősségre, önállóan kiadott publikációs formára szakmai körökön kívül is feltűnést keltő példa volt az orosz matematikus, Perelmannak az Arxiv.org szakterületi archívumban publikált és 2006-ban a Fields-érmével kitüntetett Poincaré-sejtésre vonatkozó megoldása.