Repozitóriumok

A DEENK Open Access wikiből

Tartalomjegyzék

1 Mi a repozitórium?
2 Repozitóriumok tartalma és többletértéke
3 Dokumentumok elérhetősége – az OAI protokoll
4 Repozitóriumok minőségszabványa - DINI-tanúsítvány
5 Repozitóriumok áttekintő listája
6 Közös keresőfelületek repozitóriumok számára

Mi a repozitórium?

A repozitórium egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. Intézményi és diszciplináris repozitóriumokat különböztetünk meg. Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket intézmények (főleg egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek) üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást. A diszciplináris repozitóriumok viszont túllépnek az intézményi kereteken, és a kutatók számára tematikailag gyűjtik össze, bocsátják rendelkezésre a publikációkat és az archiválás lehetőségét (pl. PsyDok, a (német nyelvű) pszichológia teljes szövegű szakterületi szervere; a nemzetközi Social Science Open Access Repository kiépítése most zajlik). Amiképpen a felhasználó hozzáférése tudományos publikációkhoz, azonképpen a tudományos publikálás az intézményi és az interdiszciplináris repozitóriumokban a szerzők számára rendszerint díjmentes. A Scholarly Publishing & Academic Resources Coalition (SPARC), amely akadémiák, könyvtárak és kutatási szervezetek szövetsége, saját tudományos publikációs infrastruktúra kiépítését javasolja az intézmények számára. A német rektori konferencia már 2002-ben kiadott egy javaslatot, melyben a felsőoktatási vezetőséget felszólítja, hogy a publikálás átstrukturálása végett saját infrastruktúrát biztosítsanak – vagy szerverek üzemeltetésével vagy a felsőoktatási intézmény saját kiadójának megalapításával. Azóta sok egyetemi és kutatási intézmény kínál tagjai számára az elektronikus archiváláshoz saját dokumentumszervereket.

Repozitóriumok tartalma és többletértéke

Az intézményi és a diszciplináris repozitóriumok alapvető tematikai különbsége mellett többféle repozitórium-típus alakult ki tartalom, a kínált többletszolgáltatások, illetve az aktuális fejlettségi szint alapján. Míg a dokumentumszervereknél az a cél, hogy az elektronikus dokumentumok bármely formáját – preprint, working paper, publikált cikkek, oktatási- és tananyagok, valamint fokozatszerzéshez kapcsolódó munkák – archiválják, más repozitóriumok tartalmukat a szakmai bírálaton átment szakirodalmi munkák archiválására szűkítik.

A hálózatba kapcsolt repozitóriumok a felhasználói felületen keresztül többféle szolgáltatást kínálnak:

• Függetlenül attól, hogy a gyűjteményt fizikailag hol tárolják, közös keresőfelületen keresztül egyetlen virtuális gyűjteményként kereshető a repozitóriumok tartalma

• Személyek vagy közösségek igényei és érdeklődése szerint alakítható ki személyes profil, amely a figyelni és keresni és használni kívánt repozitóriumok részhalmazát tartalmazza (“Profiling”)

• Elektronikus értesítés: automatikus értesítés újabb cikkekről a megadott vagy automatikusan kialakított profilok alapján

• Szerzők vagy munkacsoportok publikációs listáinak, illetve bibliográfiáinak elkészítése

• Publikáció különböző változatainak vagy tárolási címeinek (pl. tükrözött szerverek) összerendezése (vö. SPIRE HEP Literature Database, Google Scholar)

• Citációk és hivatkozások nyilvántartása (szintén vö. SPIRE HEP Literature Database, Google Scholar)

Dokumentumok elérhetősége – az OAI protokoll

Aki ma tudományos információt keres, annak nem kell a különböző repozitóriumokat egyesével átkutatnia. Az OAI kezdeményezés keretében létrehozott OAI-PMH (Open Archives Initiative - Protocol for Metadata Harvesting), ami egy XML-protokoll, a metaadatok lekérdezésével és átvitelével megvalósítja a repozitóriumok együttes kereshetőségét (pl. OAIster, Scientific Commons, SPIRES HEP Literature Database, BASE, MeIND). Ezen keresőfelületek garantálják a dokumentumok megtalálhatóságát, valamint a tudományos szövegek terjesztését és a láthatóságát. A jelenleg zajló, Európai Uniós repozitóriumokat hálozatba foglaló DRIVER-projekt is a repozitóriumok infrastruktúrájának kialakítására, a ráépített szolgáltatások fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

Repozitóriumok minőségszabványa - DINI-tanúsítvány

A hálozati információk német kezdeményezése Deutsche Initiative für Netzwerkinformation e.V. (DINI) az információs és kommunikációs szolgáltatásokat, valamint a szükséges fejlesztéseket támogatja. Az elektronikus publikálás DINI munkacsoportja által kifejlesztett DINI-szabvány „Dokumentációs és publikációs szolgáltatás“ lehetővé teszi a vizsgált dokumentumszerver és szolgáltatásainak szabványos értékelését és a dokumentációs és publikációs szolgáltatások minőségellenőrzését. A szabvány alapját képző kritériumok magukban foglalják a teljes kínálat láthatóságát, a szerzőkről történő gondoskodást, a biztonságot, a technikai rendszer hitelességét és sérthetetlenségét. Jelenleg (2008 május) 24 intézményi repozitórium rendelkezik DINI-tanúsítvánnyal.