Jogi kérdések

A DEENK Open Access wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Kfilo (Vita | Szerkesztései) 2010. január 12., 13:59-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Erőforrás és precedens hiányában a magyar jogrendszer nem értelmezhető nyílt hozzáférés tekintetében. Az alábbi oldalak a német szerzői jog és joggyakorlat figyelembe vételével készültek.

Az Open Access stratégiákkal vagy az Open Access repozitóriumok és Open Access folyóiratok üzemeltetésével kapcsolatban sok jogi kérdés merül fel. Ezeken az oldalakon megtalálja az egyes központi jogi kérdésekhez azokat az információkat, amelyek az Open Access-szel kapcsolatosak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ismertetett tartalmak az információszerzést szolgálják, és nem feltétlenül jogi vitában érvényesíthető kijelentések.

A gyakorlatban gyakran felmerül a szerző, valamint a repozitóriumok üzemeltetői számára az a kérdés, milyen jogi szabályozás vonatkozik a dokumentumok rendelkezésre bocsátására a teljes szövegű szervereken. Az Open Access szabályozásának alapját a szerzői jogvédelem képzi. Ebben az összefüggésben a szerzői jogvédelem reformja nagy jelentőséggel bír az Open Access mozgalomban.

A legtöbb kiadó engedélyezi az önarchiválást intézményi repozitóriumokban vagy a szerző honlapján, de gyakran összekapcsolják a kiadóhoz kötött első megjelenést és az Interneten történő rendelkezésre bocsátást időbeli korlátokkal. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg. Azoknál a kiadóknál, amelyek nem engedélyezik az önarchiválást, a szerzők a kiadóval létesített alapszerződést szerződés-kiegészítésekkel pótolják, amelyek szerint lehetséges a párhuzamos Open Access megjelenés. Ugyanez vonatkozik az időkorlátok elkerülésére is.

Ahhoz, hogy az Open Access-tartalmak szerzői és felhasználói megkapják a jogi biztonságot, csak az Open-Content-licenccel kellene terjeszteni őket. A repozitóriumok üzemeltetői számára fontosak a felelősségjogi veszélyek is, amelyek a repozitóriumok üzemeltetésével vannak kapcsolatban. Az adatok nyílt hozzáférésénél játszik jelentős szerepet az adatvédelemre vonatkozó szempontok.

További linkek

• Szerzői jogvédelem

• Spindler, Gerald (szerk.)(2006) Open Access publikációk jogi keretfeltételei

• REMUS: Az iskolákban, főiskolákban használt multimédia és Internet jogi kérdései

A lap eredeti címe: „http://www.open-access.hu/index.php/Jogi_k%C3%A9rd%C3%A9sek”

Erőforrás és precedens hiányában a magyar jogrendszer nem értelmezhető nyílt hozzáférés tekintetében. Az alábbi oldalak a német szerzői jog és joggyakorlat figyelembe vételével készültek.

Az Open Access stratégiákkal vagy az Open Access repozitóriumok és Open Access folyóiratok üzemeltetésével kapcsolatban sok jogi kérdés merül fel. Ezeken az oldalakon megtalálja az egyes központi jogi kérdésekhez azokat az információkat, amelyek az Open Access-szel kapcsolatosak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az ismertetett tartalmak az információszerzést szolgálják, és nem feltétlenül jogi vitában érvényesíthető kijelentések.

A gyakorlatban gyakran felmerül a szerző, valamint a repozitóriumok üzemeltetői számára az a kérdés, milyen jogi szabályozás vonatkozik a dokumentumok rendelkezésre bocsátására a teljes szövegű szervereken. Az Open Access szabályozásának alapját a szerzői jogvédelem képzi. Ebben az összefüggésben a szerzői jogvédelem reformja nagy jelentőséggel bír az Open Access mozgalomban.

A legtöbb kiadó engedélyezi az önarchiválást intézményi repozitóriumokban vagy a szerző honlapján, de gyakran összekapcsolják a kiadóhoz kötött első megjelenést és az Interneten történő rendelkezésre bocsátást időbeli korlátokkal. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg. Azoknál a kiadóknál, amelyek nem engedélyezik az önarchiválást, a szerzők a kiadóval létesített alapszerződést szerződés-kiegészítésekkel pótolják, amelyek szerint lehetséges a párhuzamos Open Access megjelenés. Ugyanez vonatkozik az időkorlátok elkerülésére is.

Ahhoz, hogy az Open Access-tartalmak szerzői és felhasználói megkapják a jogi biztonságot, csak az Open-Content-licenccel kellene terjeszteni őket. A repozitóriumok üzemeltetői számára fontosak a felelősségjogi veszélyek is, amelyek a repozitóriumok üzemeltetésével vannak kapcsolatban. Az adatok nyílt hozzáférésénél játszik jelentős szerepet az adatvédelemre vonatkozó szempontok.

További linkek

• Szerzői jogvédelem

• Spindler, Gerald (szerk.)(2006) Open Access publikációk jogi keretfeltételei

• REMUS: Az iskolákban, főiskolákban használt multimédia és Internet jogi kérdései