GYIK
A DEENK Open Access wikiből
Archiválhatom a napilapban megjelent cikkemet az egyetem dokumentumszerverén, a szakterületi dokumentumszerveren vagy a saját honlapomon?
Igen. A napilapban történő publikálás egyszerű használati jogot biztosít a napilapnak. Ha másról nem született megegyezés, akár a megjelenés követő napon újfent publikálható.
Archiválhatom a könyvekben vagy emlékkönyvben megjelent tanulmányomat az egyetem dokumentumszerverén, a szakterületi dokumentumszerveren vagy a saját honlapomon?
Archiválhatom a folyóiratban megjelent cikkemet az egyetem dokumentumszerverén, a szakterületi dokumentumszerveren vagy a saját honlapomon?
1.Elsősorban a kiadóval kötött szerződés rögzíti, hogy milyen jogokat tart meg magának a szerző. A dokumentumszerveren vagy a saját honlapon történő önarchiválásra vonatkozó kitételeket általában a szerződés vége felé az ún. „apróbetűs” részek tartalmazzák. 2. A kiadók honlapjukon is közzétesznek erre vonatkozó tájékoztatást, amelyről még a publikáció benyújtása előtt tájékozódni lehet. 3. GYORS INFORMÁLÓDÁS. A Sherpa Romeo weboldal a kiadók tájékoztatása alapján foglalja össze a legismertebb kiadók és folyóiratok engedélyezési politikáját. Keresés: a folyóirat nevére vagy a kiadóra.
Törölnöm kell a nyílt hozzáférésű publikációmat az internetről, ha utólagosan megjelenik nyomtatott formában?
A kiadó felé nyíltan jelezni kell, ha a publikáció már megjelent nyílt hozzáféréssel. Az interneten megtalálható publikációt csak akkor kell törölni, ha a kiadó ettől teszi függővé a szerződés megkötését és Ön is beleegyezik a feltételbe.
Elegendő-e többszerzős publikáció esetén, ha egy szerző egyezik bele a repozitóriumban történő archiválásba?
Nem, a repozitóriumban történő megjelenés esetén minden egyes szerzőnek hozzá kell járulnia a megjelenéshez.
Elegendő elektronikus formában benyújtani a disszertációmat?
Az egyetem eljárásrendjétől függ. Terjed az a gyakorlat, amikor csak elektronikus formában kerül benyújtásra a disszertáció.
Létrehozzak-e nyílt hozzáférésű folyóiratot? Létezik egyáltalán igény egy új folyóirat iránt?
Egy open access folyóirat alapítása esetén sok dolgot meg kell fontolni, mint egy hagyományos folyóirat alapításánál. A saját folyóirat üzemeltetése sok munkát jelent a szerkesztők számára. Fontos mérlegelni és feltenni a kérdést, van-e értelme az ilyen jellegű projekteknek. Bizonyos esetekben érdemes megfontolni, vajon nem célszerűbb-e együttdolgozni egy már létező folyóirattal; lásd a Directory of Open Access Journals (DOAJ) open access folyóiratok jegyzékét vagy a Regensburgi Egyetermi Könyvtár Elektronikus folyóiratkönyvtárának (EZB) címeit, melyek cikkei teljes szöveggel szabadon elérhetők.
Fontos kérdések:
• Mi jellemezze a tervezett projektet, a témával, a meglévő folyóiratpiaccal, a potenciális olvasókkal és szerzőkkel kapcsolatban?
• Milyen hatáskörű (nemzeti, nemzetközi, szakterületi vagy szakterületeket átfedő) legyen a folyóirat?
• Megoldható-e, és ha igen, hogyan, hogy a folyóirat magas színvonalú és hosszútávon üzemeltethető legyen?
Miért írja alá oly sok egyetemi vezetőség a nyílt-hozzáférés-kezdeményezéseket?
A nyílt hozzáférés kezdeményezés pl. Budapest Open Access Initiative vagy Berlini Nyilatkozat aláírásával az egyetemek nyilvánosan állást foglalnak az nyílt hozzáférés gondolata mellett. Ezáltal nem csak az egyetem teljes publikációs tevékenysége válik láthatóvá, hanem az egyes oktatók személyes teljesítménye is.
Mit jelent a DINI-tanúsítvány?
Az egyetemeken, a kutatási intézményekben és a tudományos társaságoknál felépített dokumentum- és publikációs szerverek kiépítésével nyílik lehetőség arra, hogy az adott intézményekben keletkezett tudományos publikációk világszerte hozzáférhetők legyenek, és hosszú távon biztosítva legyen elérésük. Mindez jelentősen hozzájárul az elektronikus publikálás terjesztéséhez, amely egyben a tudományos tevékenység szétsugárzásának új eszköze. A dokumentum- és publikációs szerverek fogalma egyet jelent egy olyan szolgáltatással, amely nemcsak a hardvert és a szoftvert biztosítja, hanem az embert, szervezeteket és folyamatokat is.
DINI - Deutsche Initiative für Netzwerkinformationen - Német Kezdeményezés az Információk Hálózatba Foglalásáért – támogatja ezeket a fejlesztéseket, így nemzeti és nemzetközi szinten is javítható a tudományos kommunikáció minősége.
Fontos, hogy ez a fejlesztés nemzetközi szabványok és az erre alapuló technológia alapján történik.
• Leírja részletesen azokat a követelményeket, amelyek révén a dokumentum- és publikációs szerver a tudományos publikálás eszközévé válik, technikai, szervezési és munkafolyamatokra vonatkozó tagolásban;
• Bemutatja a fejlesztési lehetőségeket technikai és szervezési szinten;
• Betartja a szabványokat és ajánlásokat, és az erről készült dokumentációt a felhasználók és üzemeltetők számára láthatóvá teszi.
A szabvány kiadásával lehetővé válik a dokumentum- és publikációs szerver minőségi ellenőrzése.
Mire kell figyelni a repozitóriumban történő nyílt hozzáférésű első megjelenéskor?
Sok publikációt pl. disszertációt gyakran csak elektronikus formában jelentetnek meg. Ilyenkor az adott egyetem eljárásrendjét kell követni. Ha a szerző tervezi a nyomtatott megjelenés mellett a párhuzamos nyílt hozzáférésű megjelenést, akkor a nyomtatott megjelenésre vonatkozó szerződésben jelezni kell ezt a szándékot. Sok kiadó, pl. egyetemi kiadók a "hibrid publikási" modellt ajánlják. Sokszor érdemes a kiadót konkrétan megszólítani a párhuzamos nyílt hozzáférésű megjelenéssel kapcsolatban. Egyes kiadók nagyon nyitottak a nyílt hozzáférésű megjelenés támogatására, mivel emeli a nyomtatott változat eladását. A dokumentumot minden esetben open-cpntent-licenc alatt érdemes terjeszteni.
Mire kell figyelni a már megjelent monográfia nyílt hozzáférésű megjelenésekor?
Mire kell figyelnem a kézirat benyújtásakor?
Mire kell figyelni egy nyílt hozzáférésű folyóirat alapításakor?
Először el kell dönteni, hogy a tervezett folyóiratot egy már létező publikációs platform segítségével vagy egy kiadóval hozzuk létre, vagy előbbiektől függetlenül. Emellet döntéseket kell hozni a technikai keretekkel, a névadással, a folyóirat megjelenésével és a dizájnnal, a webes megjelenés kialakításával és technikai megvalósítással, a publikációs folyamatokkal és az ezzel összefüggő funkciókkal, a szakmai bírálattal és a kéziratok irányelveivel és a lektorálással (esetleg angolnyelvű) kapcsolatban. Meg kell gondolni a cikk adatformátumát is, amely a szakmai bírálat után elfogadva kiadásra kerül. Az elektronikus publikálással és a nyílt hozzáféréssel a tudományos információk bemutatása és láthatósága még inkább nő. További hasznos tanácsok olvashatók Sally Morris "Getting Started in Electronic Journal Publishing" írásában.
Mit kell tennem, ha a publikációmat egy nyílt hozzáférésű folyóiratban szeretném megjelentetni?
Milyen lehetőségeim vannak, ha a meglévő ajánlatoktól független folyóiratot szeretnék üzemeltetni?
Milyen lehetőségeim vannak, ha monográfiát szeretnék nyílt hozzáféréssel publikálni?
Milyen lehetőségeim vannak, ha a szerződésben érvényesíteni szeretném a nyílt hozzáférésű megjelenést?
Milyen lehetőségeim vannak, ha a folyóiratomat be szeretném sorolni a meglévő ajánlatokba?
Milyen személyes támogatást igényel egy nyílt hozzáférésű folyóirat üzemeltetése?
Milyen technikai feltételeket kell teljesítenie a kéziratnak?
Rendszerint nincs előírás a dokumentum adatformátumával kapcsolatban és a kéziratot be lehet nyújtani a hagyományos szöveg adatformátumban (txt., doc., rtf.). További formátum, amely leginkább matematikai szövegek esetén felel meg, a LaTex. A grafikákat gyakran extra adatként külön grafikai formátumban kell mellékelni. Pontos információkat az adott folyóiratok weboldalain talál. A grafikai adatok formátumával kapcsolatban a New Journal of Physics grafikai előírásai nyújtanak részletes információt.
Ha a párhuzamos publikálást egy intézményi repozitóriumban szeretnénk elhelyezni, akkor a szövegnek meg kell felelnie a digitális objektumok hosszútávú archiválási feltételeinek. A mai PDF-vel szemben felállított használt és problémamentes biztonsági intézkedések, valamint a változtatások vagy az oldalak kiollózásának megakadályozása néhány év múlva problémát okozhat a szöveg vándorlása vagy versengés során. Beszéljen a repozitórium üzemeltetőjével, milyen biztonsági intézkedések alkalmazhatók az adatokon.
Ki vállalja el a nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent publikáció költségeit?
Egyes nyílt hozzáférésű folyóiratokban a publikációkat a szerzők finanszírozzák. A költség változik egyes folyóiratok esetén és megjelent cikkenként rendszerint 3000 dollárt tesz ki (pl. Molecular Systems Biology, Springer), a BioMedCentral esetén folyóirattól függően 400 és 1600 dollár, és 15 és 45 dollár oldalanként pl. a Journal of Atmospheric Chemistry and Physic folyóiratban.
Emellett léteznek olyan nyílt hozzáférésű folyóiratok is, amelyek a publikálást a szerzők számára költségmentesen biztosítják. A költségeket, amelyek a megjelenés és terjesztés során keletkeznek, pl. az egyetem, aki a szerzőt alkalmazza, vagy az alapítvány vagy támogató intézmény, akik a kutatói munkát támogatják, vállalja át. Továbbá létezik sok vegyes finanszírozású modell, amelyek szintén lehetővé teszik a nyílt hozzáférésű publikálás szerzőtől független finanszírozását.
Hogyan publikálhatom független tudományos szerzőként (egyetemi hovatartozás nélkül) a már nyomtatott formában létező publikációimat nyílt hozzáféréssel?
Sok lehetőség létezik. Egyes egyetemek elfogadják a régió tudósainak cikkeit is. Emellett létezik számos szakterületi repozitórium, amelyek legfőbb kritériuma a szakterülethez kapcsolódás, vagy könyvtár is, amelyek speciális gyűjtőkörrel rendelkeznek és ennek megfelelően gyűjtik a szövegeket repozitóriumukban. Mindenképpen érdemes érdeklődni a megfelelő repozitóriumokról; a repozitóriumok áttekintését a Directory of Open Access Repositories (Open DOAR) nyújtja, amelyben célirányosan lehet keresni bizonyos szakterületi tartalmak után. Másik megoldás a szövegek rendelkezésre bocsátása a saját honlapon. Bár érdemesebb a szövegek digitális megjelenését repozitóriumokban előnyben részesíteni a saját honlapon történő archiválással szemben, mert így kihasználhatók a repozitóriumok előnyei is.
Hogyan fedezhetem a nyílt hozzáférésű folyóiratom költségeit?
Időközben kötelező a disszertációk elektronikus publikálása a magyar egyetemeken. A digitális publikálás felelősei rendszerint a főiskolai/egyetemi könyvtárak, ott megkapja a szükséges információkat. Áttekintést és hasznos tanácsokat nyújt (pl. jogi aspektusok, technikai feltételek) a Dissonline információs plattform.
Hogyan alakíthatok át egy már meglévő folyóiratot nyílt hozzáférésű folyóirattá?
Hogyan állítsam össze nyílt hozzáférésű folyóiratom üzleti tervét?
Hogyan jelentethetem meg disszertációmat nyílt hozzáféréssel?
Hogyan lehet megvalósítani a nyílt hozzáférést főiskolán/egyetemen?
Az egyes főiskolákon/egyetemeken a nyílt hozzáférés megvalósítása korlátozott, ezért az együttműködő eljárásmód ésszerű. A nyílt hozzáférésű tudományos publikálás bevezetése megkívánja a főiskolákon/egyetemeken történő szervezeti változásokat és a megfelelő infrastruktúrák és emberi erőforrások rendelkezésre bocsátását. Az intézményi vagy területi együttműködés, valamint a korábbi tapasztalatok és technikai fejlesztések megkönnyítik a tudományos információellátás átalakítását.
Hol találok szoftvert a repozitórim üzemeltetéséhez?
A repozitóriumok felépítéséhez számos különböző szoftvermegoldás létezik. Mindegyik azonos funkciókkal rendelkeznek, dokumentumokat lehet bejelenteni, metaadatokkal ellátni és az OAI-PMH felületen "learatni". A legtöbb szoftvermegoldás nyílt forráskódú és ezáltal ingyenesen letölthető.
Németországban például a legelterjedtebb szoftvercsomag az OPUS. További ajánlattevő GNU EPrints.org, DSpace, Fedora, MyCoRe és GAPworks.
Több információt a a repozitóriumok szoftvereivel kapcsolatban a BOAI kínál. A repozitóriumokról áttekintést nyújtó OpenDOAR oldalon a repozitóriumokat a szoftver alapján lehet lekeresni és így összehasonlíthatók a különböző rendszerek megjelenése és funkcionalitása.
Hol találok segítséget a nyílt hozzáférésű folyóirat kiválasztásához?
A nyílt hozzáférésű folyóiratokban történő publikálás lépései hasonlóak a hagyományos folyóiratokban történő publikálás lépéseihez. Először ki kell választani a megfelelő nyílt hozzáférésű folyóiratot, pl. a Directory of Open Access Journals (DOAJ) vagy a Elektronische Zeitschriftenbibliothek Regensburg keresztül. A Journal Info webportál összegyűjti a különböző folyóiratok információit, az olvasók hozzáférésével, a költségekkel és a minőségi indikátorokkal kapcsolatban. Sok folyóirat informál saját honlapján a profilról, a célokról és kiemelt témákról. (pl. Bildungforschung, Forum Qualitative Sozialforschung, Atmospheric Chemistry and Physics). Sok segítséget nyújt az e-folyóiratok honlapjain található GYIK (pl. Biomed Central, German Medical Science).
Milyen előnyökkel jár a főiskola/egyetem számára a nyílt hozzáférés?
A főiskola/egyetem hírneve egyre inkább növekedik az egyes intézmények kutatási tevékenysége révén. Az új kutatási eredmények a korábbi kutatási eredmények felhasználásával keletkeznek és az innovativ tudástermelés profitál a korábbi fejlesztésekből és tapasztalatokból. A kutatási eredményekhez és felismerésekhez való hozzáférés fontos előfeltétele az egyes kutatók, tudósok kutatásaihoz. A nyílt hozzáférés a főiskolákon/egyetemeken a tudásellátás központi forrása lehet és ellenhathat a folyóiratkrízisből adódó információs hiánynak. Az érintett szakfolyóiratok hozzáférését nem lehet már az egyes kutatóintézetek költségvetésével fenntartani, ugyanakkor a főiskola/egyetem tudományos kutatási eredményeinek láthatósága csökken. Az intézményi repozitóriumok nyilvántartják, tárolják, megőrzik, terjesztik és prezentálják aktívan az egyetemek tudományos eredményeit és ezáltal egyben javítják az intézmény külső tudományos megítélését.
