Folyóiratok

A DEENK Open Access wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Kfilo (Vita | Szerkesztései) 2009. január 15., 14:46-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | legfrissebb változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Tartalomjegyzék

Open-Access-folyóiratok

Az Open-Access folyóiratok célja, hogy a cikkeket minél szélesebb körben terjesszék, s azokhoz minél több kutató és érdeklődő hozzáférjen. Az elektronikusan publikált kutatási eredmények díjmentes rendelkezésre bocsátása a tudományos információt jobban láthatóvá és könnyebben elérhetővé teszi, azzal a pozitív eredménnyel, hogy gyorsabban hivatkoznak rájuk. Mindez megnöveli a folyóirat impakt faktorát, s ezáltal a folyóirat elismertségét. Az Open-Access-folyóiratok cikkei eredeti publikációk, a megjelenés előtt szakmai bírálaton esnek át. Az Open-Acess-folyóiratok egyik előnye a felhasználók számára biztosított díjmentes hozzáférés mellett a publikációs folyamat díjkedvezményes finanszírozása. Az Open-Access-folyóiratok publikációs lépései nem mindig díjmentesek, ezért új üzleti modellek váltak szükségessé. A referált Open-Access-folyóiratok áttekintését a Directory of Open Access Journals (DOAJ) tartalmazza. A Journal Info webportál az összes folyóiratra vonatkozó információt, az olvasók hozzáférésének, a költségek és a minőségi mutatók adatait gyűjti össze. A tudományos cikkek minősége lényegében a tartalmi kijelentések relevanciáin és a megalapozottságán alapul. A minősítés két stratégiája, amelyek a publikációs folyamat különböző pontjaira és különböző fázisaira építkeznek, a Peer Review és a publikáció hatáselemzése (Impakt) a hivatkozásanalízis segítségével.

Szakmai bírálat (Peer Review)

Megjelenés előtt a folyóiratok a beküldött cikkeket általában szakmai bírálatnak vetik alá, amely során a tudományos munkát (általában más kutatók) jelentőségük alapján megítélik, érdemesek-e a publikálásra (Peer Review). A kettős vak eljárás során a szerzők és szakértők nem ismerik egymás identitását. Sok Open-Access-folyóirat használ – mint a hagyományos szakfolyóiratok is – a szakmai bírálatot a publikált cikk minőségbiztosításának stratégiájaként. A szakmai bírálat hagyományos eljárását sok kritika éri (pl. az eljárás lassúsága, a szubjektivitás és a szakértő elfogultsága miatt), és új (kiegészítő) szakértői eljárásokat fejlesztenek.

Az Open Access lehetővé teszi a tudományos információk azonnali és teljes körű hozzáférését, amely által a kéziratokat jelentőségük és eredményesség alapján egy tudományos közösség nyilvánosan megvitatja (pl. Open Peer Commentary, Collaborate Peer Review). Az Atmospheric Chemistry and Physics Open-Access-folyóirat és az Európai Unió Geotudományos Társaság ˙(European Geosciences Union) Open-Access-folyóiratai az interaktív kétszintes publikációs folyamatot a szerkesztők nemzetközi hálózatára építik. A megjelenésre érdemes publikációt az első minőségellenőrzési fázisban a folyóirat online-vitafórumán vitadokumentumként tárgyalják meg. A tudományos közösség, más érdeklődők és más szerzők véleményezése a vitafórumon nyilvános, miközben a szakmai bírálók anonimak maradnak. A cikk átdolgozásának második szintjén újabb ellenőrzésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a kéziratok bizonyos körülmények között több ellenőrzési fázison is átesnek, míg a végleges publikációt a folyóirat átveszi. Az első szint vitaanyagát és a véleményezéseket függetlenül attól, hogy végül elfogadták-e a kéziratot, hosszú távon archiválják az online-vitafórumokon. A nyilvánosság előtt bírált kéziratok a tudományos közösség számára időben rendelkezésre állnak, ezáltal a hibák vagy tisztességtelen tartalmak gyorsabban felfedezhetők. Ez az eljárás ahhoz vezet, hogy a szerzők a legnagyobb gondoskodással készítik elő és adják be kézirataikat. Ez mentesíti a szerkesztőket, és folyóiratokban csökken az elutasított cikkek aránya.

Folyóiratok impakt faktora és a citációs index

A folyóiratok impakt faktora (journal impact factor - JIF)a tudományos folyóirat hírnevének fokmérője, megmutatja, hogy adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben hivatkozták. A JIF értékéből gyakran a tudományos cikk minőségére lehet következtetni. Mindez leginkább a kutatók karrierlehetőségeire van hatással. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a magas impakt faktorú folyóiratokban is nagyon különböző színvonalú cikkek jelenthetnek meg.

A Science Citation Index (SCI), a társadalomtudományokban a Social Science Citation Index (SSCI), a bölcsészettudományokban a Arts & Humanities Citation Index (A&HCI) multidiszciplínáris adatbázisok, amelyek tudományos folyóiratokat, valamint a folyóiratokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmazzák, és ezek az impakt faktor számításának alapját képzik. A impakt faktor a folyóiratcikk közepes citációs értéke, és évente számolják újra. Az impakt faktor egy folyóirat citációinak számát a benne publikált cikkek mennyiségéhez képest adja meg egy adott időszakban. Mivel rendszerint ez az időszak két évfolyamból áll, az impakt faktor leghamarabb a harmadik megjelenési évben számítható ki. Ez sok Open-Access-folyóirat számára okoz problémát, mivel leginkább nem régen alakult folyóiratokról van szó. Az impakt faktornak mint tudományos minősítésnek kritikáját a számítási módban, illetve a használt paraméterekben fogalmazzák meg: hiszen minél alacsonyabb egy folyóiratban a publikált cikkek száma, potenciálisan annál magasabb lehet a kiszámított impakt faktor. Továbbá főleg angol nyelvű folyóiratokra, valamit három egymás utáni évfolyamot megért folyóiratokra vonatkoznak a számítások. Dong, Loh und Mondry (2005) szerint a világszerte referált folyóiratok kevesebb mint negyede szerepel az SCI-ben. Az impakt faktort ért kritika ellenére a ISI Thompson tanulmánya szerint sok Open-Access-folyóirat rendelkezik impakt faktorral. A láthatóságnak más alternatív módszerei is léteznek. A folyóiratok ismeretségét megmutató citációalapú mutatók mellett a szabadon hozzáférhető tudományos szövegek magasabb láthatóságát a letöltések száma is mutathatja. (Óvatosan értékelendő!). Az Open-Access-folyóiratokban megjelent szövegek láthatóságának további jele az adott témával kapcsolatos szakmai rendezvények és könyvprojektek számának növekedése, amelyekről az Open-Access-publikációk szerzői is beszámolnak.

Open-Access-folyóiratok általános listája

Directory of Open Access Journals

Elektronische Zeitschriftenbibliothek

Journal Info

SearchPigeon – keresőrendszer, amely a bölcsész- és társadalomtudományok angol nyelvű Open-Access-folyóirataiban keres

Tartalomjegyzék

Open-Access-folyóiratok

Az Open-Access folyóiratok célja, hogy a cikkeket minél szélesebb körben terjesszék, s azokhoz minél több kutató és érdeklődő hozzáférjen. Az elektronikusan publikált kutatási eredmények díjmentes rendelkezésre bocsátása a tudományos információt jobban láthatóvá és könnyebben elérhetővé teszi, azzal a pozitív eredménnyel, hogy gyorsabban hivatkoznak rájuk. Mindez megnöveli a folyóirat impakt faktorát, s ezáltal a folyóirat elismertségét. Az Open-Access-folyóiratok cikkei eredeti publikációk, a megjelenés előtt szakmai bírálaton esnek át. Az Open-Acess-folyóiratok egyik előnye a felhasználók számára biztosított díjmentes hozzáférés mellett a publikációs folyamat díjkedvezményes finanszírozása. Az Open-Access-folyóiratok publikációs lépései nem mindig díjmentesek, ezért új üzleti modellek váltak szükségessé. A referált Open-Access-folyóiratok áttekintését a Directory of Open Access Journals (DOAJ) tartalmazza. A Journal Info webportál az összes folyóiratra vonatkozó információt, az olvasók hozzáférésének, a költségek és a minőségi mutatók adatait gyűjti össze. A tudományos cikkek minősége lényegében a tartalmi kijelentések relevanciáin és a megalapozottságán alapul. A minősítés két stratégiája, amelyek a publikációs folyamat különböző pontjaira és különböző fázisaira építkeznek, a Peer Review és a publikáció hatáselemzése (Impakt) a hivatkozásanalízis segítségével.

Szakmai bírálat (Peer Review)

Megjelenés előtt a folyóiratok a beküldött cikkeket általában szakmai bírálatnak vetik alá, amely során a tudományos munkát (általában más kutatók) jelentőségük alapján megítélik, érdemesek-e a publikálásra (Peer Review). A kettős vak eljárás során a szerzők és szakértők nem ismerik egymás identitását. Sok Open-Access-folyóirat használ – mint a hagyományos szakfolyóiratok is – a szakmai bírálatot a publikált cikk minőségbiztosításának stratégiájaként. A szakmai bírálat hagyományos eljárását sok kritika éri (pl. az eljárás lassúsága, a szubjektivitás és a szakértő elfogultsága miatt), és új (kiegészítő) szakértői eljárásokat fejlesztenek.

Az Open Access lehetővé teszi a tudományos információk azonnali és teljes körű hozzáférését, amely által a kéziratokat jelentőségük és eredményesség alapján egy tudományos közösség nyilvánosan megvitatja (pl. Open Peer Commentary, Collaborate Peer Review). Az Atmospheric Chemistry and Physics Open-Access-folyóirat és az Európai Unió Geotudományos Társaság ˙(European Geosciences Union) Open-Access-folyóiratai az interaktív kétszintes publikációs folyamatot a szerkesztők nemzetközi hálózatára építik. A megjelenésre érdemes publikációt az első minőségellenőrzési fázisban a folyóirat online-vitafórumán vitadokumentumként tárgyalják meg. A tudományos közösség, más érdeklődők és más szerzők véleményezése a vitafórumon nyilvános, miközben a szakmai bírálók anonimak maradnak. A cikk átdolgozásának második szintjén újabb ellenőrzésre kerül sor, ami azt jelenti, hogy a kéziratok bizonyos körülmények között több ellenőrzési fázison is átesnek, míg a végleges publikációt a folyóirat átveszi. Az első szint vitaanyagát és a véleményezéseket függetlenül attól, hogy végül elfogadták-e a kéziratot, hosszú távon archiválják az online-vitafórumokon. A nyilvánosság előtt bírált kéziratok a tudományos közösség számára időben rendelkezésre állnak, ezáltal a hibák vagy tisztességtelen tartalmak gyorsabban felfedezhetők. Ez az eljárás ahhoz vezet, hogy a szerzők a legnagyobb gondoskodással készítik elő és adják be kézirataikat. Ez mentesíti a szerkesztőket, és folyóiratokban csökken az elutasított cikkek aránya.

Folyóiratok impakt faktora és a citációs index

A folyóiratok impakt faktora (journal impact factor - JIF)a tudományos folyóirat hírnevének fokmérője, megmutatja, hogy adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben hivatkozták. A JIF értékéből gyakran a tudományos cikk minőségére lehet következtetni. Mindez leginkább a kutatók karrierlehetőségeire van hatással. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy a magas impakt faktorú folyóiratokban is nagyon különböző színvonalú cikkek jelenthetnek meg.

A Science Citation Index (SCI), a társadalomtudományokban a Social Science Citation Index (SSCI), a bölcsészettudományokban a Arts & Humanities Citation Index (A&HCI) multidiszciplínáris adatbázisok, amelyek tudományos folyóiratokat, valamint a folyóiratokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmazzák, és ezek az impakt faktor számításának alapját képzik. A impakt faktor a folyóiratcikk közepes citációs értéke, és évente számolják újra. Az impakt faktor egy folyóirat citációinak számát a benne publikált cikkek mennyiségéhez képest adja meg egy adott időszakban. Mivel rendszerint ez az időszak két évfolyamból áll, az impakt faktor leghamarabb a harmadik megjelenési évben számítható ki. Ez sok Open-Access-folyóirat számára okoz problémát, mivel leginkább nem régen alakult folyóiratokról van szó. Az impakt faktornak mint tudományos minősítésnek kritikáját a számítási módban, illetve a használt paraméterekben fogalmazzák meg: hiszen minél alacsonyabb egy folyóiratban a publikált cikkek száma, potenciálisan annál magasabb lehet a kiszámított impakt faktor. Továbbá főleg angol nyelvű folyóiratokra, valamit három egymás utáni évfolyamot megért folyóiratokra vonatkoznak a számítások. Dong, Loh und Mondry (2005) szerint a világszerte referált folyóiratok kevesebb mint negyede szerepel az SCI-ben. Az impakt faktort ért kritika ellenére a ISI Thompson tanulmánya szerint sok Open-Access-folyóirat rendelkezik impakt faktorral. A láthatóságnak más alternatív módszerei is léteznek. A folyóiratok ismeretségét megmutató citációalapú mutatók mellett a szabadon hozzáférhető tudományos szövegek magasabb láthatóságát a letöltések száma is mutathatja. (Óvatosan értékelendő!). Az Open-Access-folyóiratokban megjelent szövegek láthatóságának további jele az adott témával kapcsolatos szakmai rendezvények és könyvprojektek számának növekedése, amelyekről az Open-Access-publikációk szerzői is beszámolnak.

Open-Access-folyóiratok általános listája

Directory of Open Access Journals

Elektronische Zeitschriftenbibliothek

Journal Info

SearchPigeon – keresőrendszer, amely a bölcsész- és társadalomtudományok angol nyelvű Open-Access-folyóirataiban keres