Fenntartások
A DEENK Open Access wikiből
Fenntartások a minőséggel szemben
Egyes szerzők attól tartanak, hogy Open Access dokumentumaikat nem ismerik el megfelelőképpen, ami teljesítményük értékelésére negatívan hat, sőt pályázataik elbírálására is kihatnak, és ezáltal tudományos karrierjüket kedvezőtlen irányba terelik. E félelemnek oka lehet az OA folyóiratok kezdeti viszonylagos ismeretlensége. Ennek ellentmond, hogy a folyóirat ismertsége nem az alapjául szolgáló üzleti modell kérdése. Ugyanúgy létezik magas és alacsony minőség a hagyományos és nem hagyományos folyóiratoknál, valamint a költségekkel járó és költségmentes publikációs lehetőségeknél. ha az impakt faktor tekintjük a minőség mércéjének (), ezt az OA folyóiratok nem mindig tudják felmutatni, mert az utóbbi években sok újonnan alakult folyóirat jelent meg.
Fenntartások a megtalálhatósággal kapcsolatban
Az OA tartalmak szerzői biztosak szeretnének lenni abban, hogy szövegeik hosszú távon is elérhetők, olvashatók és tartalmilag változatlanok. a repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői ezekre a követelményekre fókuszálnak. A megtalálhatóság biztosítása érdekében a dokumentumokat nemcsak biztonságosan és hosszú távra, hanem egyben kereshető leírási adatokkal (metaadatokkal)is ellátják a dokumentumokat. Az Európai Bizottság által támogatott eContentplus program tartalomdúsító projektje a jól megfogalmazott és strukturált metaadatok kidolgozását tartja céljának, ezáltal is könnyebben hozzáférhetővé téve a digitális tartalmakat. A program európai szinten koordinálja a tevékenységeket. A dokumentumokhoz való hozzáférést ezen kívül rendszerint az ún. egységes forrás nevekkel, állandó azonosítókkal (URN, DOI, PURL, stb.) biztosítják. Az Európa Könyvtár 47 európai nemzeti könyvtár digitális tartalmához nyújt hozzáférést.
Fenntartások a hosszú távú eléréssel kapcsolatban
Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az interneten található dokumentumok néhány hét, hónap vagy év után már nem találhatók meg, ebből a mindennapos tapasztalatból nőtte ki magát az az aggodalom, hogy vajon hosszú távon is elérhetőek lesznek-e az OA tartalmak. A hosszú távú archiválási projektekben és tevékenységekben mindig felmerülnek az állandó megtalálhatóság és a hitelesség kérdései. A digitális dokumentumok hosszú távú archiválásával időközben több nemzeti és nemzetközi kezdeményezés is foglalkozik (nestor, kopal, eDepot, Portico), pl. a német oktatással és kutatással foglalkozó minisztérium fejleszti a nestort, a német nemzeti archiválási rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével a kopal foglalkozik, a holland királyi könyvtár pedig a BioMed Central folyóiratait archiválja. A szakterületi és intézményi repozitóriumok jelenleg gyűjteményeik középtávú elérhetőségét garantálják, mivel elsősorban a kutatás és oktatás aktuális információs igényeit szolgálják ki. A DINI tanúsítvány az archiválást legalább öt éves megőrzésként definiálja. A hosszú távú rendelkezésre állás leginkább az arany út értelmében közzé tett elsődleges publikációk esetén döntő, ezért a jövőben a német nemzeti könyvtár elektronikus köteles példányait is archiválni fogják.
Bizalmatlanság a dokumentumok hitelességével kapcsolatban
Az OA tárgyak hosszú távú elérhetősége mellett a szerzők valamint az olvasók abban is biztosak szeretnének lenni, hgoy munáik az idő elteltével nem változnak. A repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői számára nagyon fontos a dokumentumok hitelessége. emiatt a DINI tanúsítvány megfogalmazza az archivált dokumentumok hitelességének biztosítását. A hitelességet például a digitális aláírás szavatolhatja.
Szerzői jog kezelésének problémái
Egyes szerzők munkáik repozitóriumban történő archiválásakor nehezen tudják kezelni a művel való rendelkezés jogát, különösképpen akkor, ha a dokumentum már megjelent egy folyóiratban, vagy megjelenése folyamatban van. Emelett a szerzők ellenőrzésük alatt szeretnék tartani munkájuk későbbi felhasználását. E kérdésekben a kiadói licenc szerződések lehetnek lehetnek a szerzők segítségére. További információkat és ajánlásokat lásd a Jogi kérdések menüpont alatt.
Szerző fizet modell finanszírozási kérdései
A költségek állandó kritikát jelentenek az OA számára. A szerző fizet modell valóban járható út-e a tudósok, felsőoktatási és kutatóintézetek számára? Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy az OA választása milyen költségekkel jár, és ezekkel milyen arányban állnak az egyes publikációk hagyományos kiadásával járó költségek. Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A hatékony terjesztés mint érv az OAt támogatja, mivel a nyomtatási és terjesztési költségek és idő elmaradnak. A szakmai bírálat megszervezése mindkét esetben azonos költségekkel jár, de az OA kiadók konkrét költségstruktúrái a hagyományos kiadói rendszerhez képest nagyon különbözőek, és nehezen hasonlítatók össze. Az OA mellett szóló költségszámításokat és becsléseket nehéz találni ma (lásd pl. Thomé és Barth, 14. o.) Egyes felsőoktatási és kutatóintézményekben a költségvetés egyértelmű változásokat mutat. Az erőteljesen publikáló kutatóintézetek, amiatt hogy a publikációk költségei a felhasználó helyett a szerzőket terheli, relatíve nagyobb költségvetési ráfordítással publikálnak. A természet- és részben a gazdaságtudományokban a publikációk keresztfinanszírozását szünteti meg az, ha a gazdaság és ipar szereplőinek elő kell fizetniük a folyóiratokra. Mindezt azt is megerősíti, hogy az iparban és gazdaságban gyakran magasabb előfizetési díjakat kell fizetni, mint a felsőoktatási intézményekben.
Fenntartások a publikációs finanszírozás szétosztásával kapcsolatban; érdekkonfliktusok
A publikálás költségeinek előteremtése a kutatási támogatásokból vagy más forrásokból nem egyszerű a tudósok számára. Ez érinti a szociális, kutatási és felsőoktatási területeket:
• azok a szerzők, akiket a tudományos intézmények nem alkalmaznak, a független szerzőkhöz hasonlóan, szembenállnak azokkal, akik egy intézményhez tartoznak, akiknek a publikációs költségeit saját intézményük finanszírozza meg;
• bölcsészet- és társadalomtudományok kevesebb tőkével rendelkeznek, mint a természet- orvos- és műszaki tudományok, és nem alapozhatnak a keresztfinanszírozásra. A fejlődő országok szerzői rendszerint nem tudják előteremteni a publikációs költségeket, ezért nekik az OA kiadók és folyóiratok speciális feltéteket és díjkedvezményeket biztosítanak.
• A megváltozott publikációs szokások intézményeken belül a kutatásra fordított pénzeszközök megpályázási és szétosztási mechanizmusában új konfliktusok forrását jelenthetik. Eddig a szerzők elsődlegesen a külső bírálók véleményének vetették alá magukat. Fontos, hogy a kutatási eredmények tartalmi megítélése, például egy folyóirat bírálóin keresztül, továbbra is a tudományos kutatás értékelésének középpontjában álljon, még akkor is, amikor a felsőoktatási intézményekben valóban egyre fontosabb szerepet játszik a támogatások szétosztása, ehhez azonban a minőség független értékelését nem írhatja felül.
• A publikációs költségek finanszírozása vállalatok vagy érdekcsoportok által a tárgyidegen befolyás veszélyét tartalmazza.
Az önarchiválás időigényes
A tudósok a lehető legkevesebb időt szeretnék munkáik közzétételére fordítani. Az önarchiválással szemben az időráfordítás miatt vannak fenntartásaik. Carr és Harnad (2005) tanulmánya alapján még a nagyon termékeny kutatók számára sem tesz ki évente negyven percél többet az önarchiválás. Aki a dokumentumok archiválási technikájával a gyakorlatban megismerkedik, az elején több időt kell szánnia rá. Erre kínálnak kiutat azok az interdiszciplináris és intézményi repozitóriumok, amelyek hivatásosok üzemeltetnek. A könyvtárak általában professzionális keretrendszert kínálnak a felsőoktatás dolgozóinak, ezzel is motiválva őket arra, hogy az intézmény saját repozitóriumában történjen az örchiválás.
Kihívás a non-profit kiadók számára/-kal szemben
Az OA egyben gazdasági kihívás a tudományos szaktársaságok non-profit alapon működtetett kiadói számára, amelyek magas színvonalú folyóiratokat és kiadványokat jelentetnek meg kedvező áron úgy, hogy az előfizetésekre és eladásokra építik társaságaik költségvetését. Amikor a kiadók áttérése valamelyik OA üzleti modellre nehezen valósítható meg, akkor a repozitóriumok üzemeltetőivel lépnek együttműködésre, és ezáltal az időben késleltetett OA megjelenés is kedvező megoldás a társaságok számára.
Az információk célcsoportjai nem meghatározottak
A tudományos információkhoz való hozzáférés nem kívánt következményekkel is járhat, pl. a betegek elbizonytalanodása az orvostudomány területén megjelenő szabadon hozzáférhető információktól. A mai információs társadalomban ez nem kifejezetten csak az OA-re jellemző probléma. Ugyanakkor az információk visszatartására is kritikusan lehet tekinteni. Az OA előnye pl. hogy a betegek számára magas színvonalon biztosítja az információhoz való hozzáférést, és ezzel az Interneten terjesztett téves, kétes információk ellen is hatni tud.
További linkek
• JISC/SURF (2006). Guide for librarians/IR managers (DOC, 59 kb).
• Joseph, Heather (2005). Perceived barriers to open access: A view from the biological sciences (PDF, 145 kb).
• Thomé, Martin & Barth, Andreas: Open Access - Alapvető információk (PDF, 182 kb), Leibniz-Társaság Open Access munkacsoportjának munkája. Hozzáférés: "Zugriff über "Dokumente und Informationsmaterial", "Langfassung".
