Dokumentumok rendelkezésre bocsátása repozitóriumokban
A DEENK Open Access wikiből
Dokumentumok rendelkezésre bocsátása repozitóriumokban
A gyakorlatban a szerzők és a repozitóriumok üzemeltetői gyakran felteszik a kérdést: rendelkezésre bocsáthatunk-e bizonyos dokumentumokat a repozitóriumokban? Szerencsére erre a kérdésre a legtöbb esetben egyértelműen igennel lehet válaszolni. A legtöbb kiadónak nincs ellenvetése az önarchiválással szemben. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek meg az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg. Szerencsére nem jellemző, hogy azok a kiadók, akik nem értenek egyet a dokumetumok preprint vagy postprint változatának nyílt hozzáférésű megjelenítésével, bírósági úton lépnének fel a szerzővel szemben a törlés végett. Ahhoz, hogy jogilag mégis biztonságban érezzük magunkat, érdemes minden egyes esetben megvizsgálni jogilag mire van lehetőség.
Cikkek szerzői archiválása a folyóiratban történő megjelenés után
Ha a szerző és a kiadó nem kötöttek a szerzői archiválásra vonatkozóan egyértelmű szerződést, a kiadó megkapja a többszörözés és terjesztés, vagyis a nyomtatott megjelenés kizárólagos használati jogát. A cikk megjelenése után egy évvel egyszerű használati joggá változik, ezáltal a szerző egy harmadik fél számára engedélyezheti a cikk újranyomását. Ez azt jelenti, a szerzőnek a folyóiratban megjelent cikk önarchiválása esetén a német 38 § 1. bekezdés szerint kell eljárnia, és munkáját egy évvel a megjelenés után elhelyezheti egy dokumentumszerveren. Egy tanulmánynak repozitóriumban történő elhelyezése ugyanakkor online megjelenést jelent, amelyet a kiadó a nyomtatott megjelenésre megszerzett kizárólagos jogával együtt automatikusan nem szerzett meg. Ennek ellenére a szerzőnek el kell fogadnia, hogy a kiadóval szemben a tisztesség okán köteles az azonnali online megjelenést mindaddig visszatartani, amíg kizárólagos joga egyszerű használati joggá nem változik, és műve újrapublikálásának jogával nem rendelkezik.
E várakozási idő alatt a nyomtatott kiadói megjelenés és a nyílt hozzáférésű rendelkezésre bocsátás lehetséges ideje között érdemes megfontolni, vajon a dokumentum különböző változatai nem tehetők-e nyíltan hozzáférhetővé. A (jogilag el nem kötelezett) SHERPA/RoMEO lista sok információt biztosít arról, melyik kiadónál milyen szabályozásokat kell figyelembe venni a szerzői archiválás esetén.
Egyes kiadók mostanában tértek át arra, hogy bizonyos feltételekkel engedélyezik az azonnali önarchiválást. Azok a szerzők, akik szerződésében megtalálhatók ezek az információk, a rájuk való hivatkozással azonnal helyezzék el dokumentumaikat repozitóriumokban. Gyakran speciális szövegekről van szó, amelyeket a dokumentum rendelkezésre bocsátásakor mellékelten nyilvánossá kell tenni. Például: If you wish to post your version of this article within your institutional repository please include the following wording: Author Posting. (c) Publisher X, 2007. This is the author's version of the work. It is posted here by permission of Publisher X for personal use, not for redistribution. The definitive version was published in Journal of XXX, VolumeXX Issue X, April 2007. doi:XX.XXXX/XXXXXXX (Doi-ra muta link).
Cikkek szerzői archiválása könyvben vagy emlékkönyvben történő megjelenés után
Azokat a cikkeket, amelyek könyvben vagy emlékkönyvben jelentek meg, egy évvel megjelenésük után más módon is terjeszthetők, ha a szerződésben nem született másról megállapodás, és a szerző nem kapott fizetséget az (első) megjelenésért. A szerző viszont csak akkor rendelkezik egy év eltelte után az elektronikus terjesztés jogával, ha az elektronikus terjesztésre nem vonatkozik szerződésbeli szabályozás, mert ekkor a 38 § kizárólag a fizikai formában történő terjesztést engedélyezi. 38 § szjv.: „(1) Ha a szerzői jogtulajdonos engedélyezi művének felvételét egy periodikusan megjelenő gyűjteménybe, akkor a kiadó vagy a szerkesztő kétely esetén elnyeri a többszörözés és terjesztés kizárólagos használati jogát. Viszont a szerző a művet megjelenése után egy évvel más módon is többszörözheti és terjesztheti, ha nem született másról megegyezés. (2) 1. bekezdés, 2. mondat vonatkozik arra a cikkre is, amely nem periodikusan megjelenő gyűjteményben jelenik meg, amely átadása során a szerzői jogtulajdonosnak nem áll jogában a fizetség.” Sok kiadó az ilyen munkák esetén akkor is megengedi az önarchiválást, ha már megtörtént a kifizetés. Érdemes érdeklődni a kiadónál.
Cikkek szerzői archiválása napilapokban történő megjelenés után
Attól a pillanattól kezdve, ahogy a cikk megjelent egy napilapban, a szerzőnek jogában áll más módon is terjeszteni a cikket. Ha az újságnak átadásra kerül a cikk, a kiadó egyszerű használati jogot kap, feltéve hogy nem született másról megegyezés. Ha a szerzői jogtulajdonos kizárólagos használati jogot kap, akkor közvetlenül a cikk megjelenése után a cikket más módon is többszörözheti és terjesztheti, ha nem született másról megegyezés. (§ 38, 3. bekezdés szjv)
Megjelent monográfiák szerzői archiválása
Nincs törvényes meghatározás, mikortól lehet a megjelent monográfiát más módon is terjeszteni. Az egyetlen szabályozás, amely monográfiákra vonatkozik, az 1995 előtt megjelent dokumentumokra érvényes. Ezeknél a műveknél az elektronikus terjesztés joga a szerzőé, mivel eddig az időpontig ismeretlen használati módról van szó, ami a szerzők számára biztosít jogokat, vagyis a szerző online terjesztheti művét (15 § szjv.), akkor is, ha ennek ellentmondanak a szerződésben rögzítettek. (Mindez azzal a feltétellel érvényes, ha utólagosan nem történt megegyezés a digitális rendelkezésre bocsátásról.) Az 1995 után megjelent monográfiák esetén a kiadónál kell érdeklődni. Lehetséges, hogy a kiadók már kivették a monográfiát a programból vagy nem ellenzik a monográfia elhelyezését dokumentumszerveren.(ezt nem értem)
Monográfiák első megjelenése
Sok publikációt, pl. disszertációt kizárólag elektronikusan jelentetnek meg repozitóriumokban. Ebben az esetben jogilag az adott egyetem promóciós??? rendjét kell figyelembe venni. Ha a szerző tervezi a párhuzamos nyomtatott és nyílt hozzáférésű megjelenést, ezt a tényt rögzíteni kell a kiadói szerződésben. Sok kiadó pl. egyetemi kiadók az úgynevezett „hibrid publikálást” kínálják. Sokszor érdemes a kívánt kiadónál rákérdezni a nyílt hozzáférésű párhuzamos rendelkezésre bocsátásra. Egyes kiadók nagyon nyitottak ez ügyben, mivel a nyílt hozzáférésű elérés növeli a nyomtatott változat kelendőségét.
A dokumentumot mindenképpen Open-Content-licenccel kellene terjeszteni.
1995 előtt megjelent dokumentumok szerzői archiválása
Rendszerint nem jelent problémát jogilag az 1995 előtt megjelent dokumentumok archiválása. A művek elektronikus terjesztésének joga a szerzőé, mivel addig az időpontig ismeretlen használati módról van szó, ami a szerzők számára biztosít jogokat, vagyis a szerző online terjesztheti művét (15 § szjv.), akkor is, ha ennek ellentmondanak a szerződésben rögzítettek. (Mindez azzal a feltétellel érvényes, ha utólagosan nem történt megegyezés a digitális rendelkezésre bocsátásról.)
