Dokumentumok beküldése repozitóriumokba
A DEENK Open Access wikiből
Tartalomjegyzék |
Dokumentumok beküldése repozitóriumokba
A gyakorlatban gyakran felmerül akár a szerző, akár a repozitórium üzemeltetője számára a kérdés: Rendelkezésre bocsáthatjuk-e a dokumentumot a repozitóriumban? Szerencsére erre a kérdésre a leggyakrabban a válasz az egyértelmű igen. A legtöbb kiadó nem kifogásolja az önarchiválást. Azt, hogy egyes kiadók mit engedélyeznek az önarchiválással kapcsolatban, a SHERPA/RoMEO lista mutatja meg. Ugyanakkor nem valószínű, hogy azok a kiadók, amelyek nem értenek egyet a preprint vagy postprint interneten történő nyílt hozzáférésű megjelenésével, jogi úton fellépnének ellene.
Ahhoz, hogy jogilag mégis minden kifogásolhatatlan legyen, érdemes egyes esetekben megvizsgálni, hogy a rendelkezésre bocsátás valóban nem ütközik semmilyen akadályba. Az alábbiakban bemutatjuk, mire kell jogi szempontból figyelni:
• Folyóiratban már megjelent cikkek önarchiválása
• Tanulmányok szerzői archiválása könyvben vagy emlékkönyvben történő megjelenés után
• Cikkek szerzői archiválása napilapokban történő megjelenés után
• Megjelent monográfiák szerzői archiválása
• Monográfiák első megjelenése
• 1995 előtt megjelent dokumentumok szerzői archiválása
Felelősség
A tudományos kommunikáció újfajta internetes lehetőségei gyakran vezetnek ahhoz a kérdéshez, jogsértés esetén ki a felelős a nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott információkért. Az egyes szerzők felelősségén kívül ki kell deríteni, milyen jogi következmények léphetnek fel a repozitóriumok üzemeltetői számára. Ezek ismeretében előre fel lehet mérni a veszélyeket, és megfelelő felkészüléssel, illetve a szerződések tartalmának megváltoztatásával a lehető legkisebbre csökkenthetők a kockázatok.
Tartalmak licence
A nyílt hozzáférés nem csak a tudományos dokumentumokhoz való hozzáférés anyagi akadályainak elhárítását valósítja meg, hanem a hozzáférés akadályainak - „Permission Barriers” (Peter Suber) - elhárítását is. Ahhoz, hogy a nyílt hozzáférésű tartalmak szerzői és felhasználói is megkapják a jogi biztonságot, a publikációkat Open-Content-licenccel kell megjelentetni, ami egyértelműen szabályozza a munkák felhasználási körét. A tudományos területeken is alkalmazott ismert Open-Content-licencek a Creative-Commons-licenc és a Digital-Peer-Publishing-licenc.
További linkek:
• Andermann, Heike & Degwitz, Andreas (2004). Neue Ansätze in der wissenschaftlichen Informationsversorgung (S. 53).
• Steinhauer, Eric (2007). § 137 l UrhG und die Rolle der Bibliotheken.
• Weber, Marc Phillip (2006). Haftungsrechtliche Risiken beim Betrieb institutioneller Repositorien. In Gerald Spindler (Hrsg.), Rechtliche Rahmenbedingungen von Open Access Publikationen.
