Tudományos kommunikáció

A tudományos kommunikáció folyamata magában foglalja a kutatási eredmények és más tudományos munkák létrehozását, minőségi ellenőrzését, terjesztését és hosszú távú megőrzését.  Idetartoznak a kommunikációs folyamat formális módjai, mint a tudományos publikálás (lektorált folyóiratokban) és az informális módjai, mint pl. az elektronikus levelezőlisták.

A tudományos kutatás alapvető jellemzője, hogy ösztönzőleg hat a tudásvágyra és a kutatásra. A kutatások nagy része közvagyonból finanszírozott vagy közvetlenül, a központi költségvetés által támogatott projekteken keresztül, vagy közvetetten, a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutatók finanszírozásával. Továbbá, a kutatók nagy többsége nem vár anyagi juttatást a kutatásért és az eredmények disszeminációjáért.

A tudományos kommunikáció krízise

A 20. század második felében a kereskedelmi kiadók egyre növekvő mértékben átvették az irányítást a tudományos folyóiratok piacán, különösen a műszaki- és orvostudományok szakterületein. A kiadói ipar is fokozatosan konszolidálódott és az irányítás egyre kevesebb nemzetközi konglomeráció kezében összpontosult. A folyóiratok árai az általános inflációt is túlszárnyalva növekedtek, messze túllépve a könyvtárak költségvetési kereteit. Emellett lényegesen bővült a kutatási eredményeket közlő médiumok – főleg a tudományos folyóiratok – köre, amelyekhez egyre nehezebben lehetett hozzáférni.

Az elektronikus kiadás elterjedésével új kihívások kerültek előtérbe:

  • Szerzői jogok – a kiadók kérésére a szerzők átruházták a szerzői jogokat a kiadóra és a saját munkájuk felhasználásáért külön engedélyt kellett kérniük a kiadótól. Az eredmények nyílt disszeminációja érdekében a szerzőknek ragaszkodniuk kell jogaikhoz.
  • A tudományos források költségei – A tudományos folyóiratok gyarapodása és növekvő áraik rákényszeríti a könyvtárakat az előfizetések lemondására. A lemondások a folyóiratárak újabb növekedéséhez vezetnek. Ennek az ördögi körnek az eredménye a megcsappant olvasóközönség és az információkhoz való korlátozott hozzáférés.
  • Open Access – A tudományos kommunikáció krízise és az internet-technológiák egyre szélesebb körű elterjedése előirányozott egy új mozgalmat, amelynek fő célkitűzése a kutatásokhoz való nyílt hozzáférés biztosítása a weben. Kutatások bizonyítják, hogy a kutatások open access elérése növeli hatásukat és láthatóságukat. Továbbá, a mozgalom felhívja a szerzők figyelmét arra, hogy tudatosan járjanak el a szerzői jogok kezelésében. A  SHERPA/RoMEO adatbázis információt nyújt a kiadók open access politikájával kapcsolatban.
  • Intézményi és tudományterületi repozitóriumok – A tudományos munkák nyílt hozzáférésének biztosítása érdekében egyre több intézmény vagy tudományos társaság hoz létre repozitóriumokat, amelyekbe a szerzők feltölthetik munkáikat. A nyílt hozzáférésű repozitóriumok jegyzéke (Directory of Open Access Repositories - OpenDOAR) gyűjti össze és ad információt a világ tudományos open access repozitóriumairól.