Mi az Open Access?

Az Open Access (OA) ingyenesen elérhető, online, digitális információ. A nyílt hozzáférés a pénzügyi és jogi korlátozások eltörlésével lehetőséget biztosít a tudományos eredmények szabad és jogszerű újrafelhasználására. Az open access dokumentumok letölthetők, másoláshatók, megoszthatók, nyomtathatók, eredeti forrás feltüntetésével. A Berlini Nyilatkozat megállapítása: "A nyílt elérhetőség valójában akkor valósítható meg, ha a tudományos ismeretek minden egyes szerzője és a kulturális örökség minden egyes birtokosa ennek aktív elkötelezettje. A nyílt hozzáférésű publikációk körébe eredeti tudományos kutatási eredmények, nyers adatok, metaadatok, forrásanyagok, festészeti és grafikai anyagok digitális ábrázolásai, multimédiás tudományos anyagok tartoznak."

Az OA-nak több modellje ismert.

A mozgalom eredete

Az open access mozgalom kezdete Paul Ginsparg nevéhez kötődik, aki 1991-ben a Los Alamos National Laboratory-ban (LAN-L) berendezte az arXiv szervert, és szabadon hozzáférhetővé tette a fizika tudomány preprintjeit.

Az open access mozgalom további szereplői és alapító tagjai: Peter Suber, az Earlham College filozófia professzora, aki az Open Access News weblogot és a SPARC kezdeményezés hírlevelét írja, valamint a kognitív tudományok magyar származású művelője Stevan Harnad, aki többek között a "Subversive Proposal" a Cognitive Sciences Eprint Archive (Cogprints) és a Global Open Access List levelezőlistát üzemelteti.

A nyílt hozzáférés kialakulásának okai:

  1. a tudományos kommunikáció több évtizedes hagyománya: a kutatók szakfolyóiratokban adják közre eredményeiket a tudóstársadalom tájékoztatása céljából;

  2. a folyóirat-krízis: az 1970-es évektől rohamosan nőtt a megjelenő folyóiratok száma, áraik pedig a könyvtári költségvetésekhez képest követhetetlenül emelkedtek (főként a természettudományok területén). Az egyetemi könyvtáraknak egyre több folyóirat-előfizetést kellett lemondaniuk, ami egyre jobban korlátozta a tudományos információhoz való hozzáférést . A kutatók és kutatás-finanszírozók felismerték, megfogalmazták és nehezményezték a tudományos publikációk többszörös finanszírozási modelljét (létrehozás, kiadás és hozzáférés finanszírozása);

  3. a technológia: Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként létrehozta word wide web-et 1989-ben, ami elősegítette a preprintek, munkaanyagok és a szürke irodalom egyéb dokumentumainak cseréjét. Így hatékonyabbá vált a tudományos kommunikáció.

Nyilvános állásfoglalások

A Public Library of Science (PloS) 2000-ben az interneten közzétett nyílt levélben szólította fel a tudományos kiadókat, hogy tegyék nyíltan elérhetővé a folyóirataikban megjelent kutatási eredményeket legkésőbb hat hónappal a megjelenés után. Ellenkező esetben az aláírók bojkottálják az adott folyóirat előfizetését, az abban történő publikálást, szerkesztést és lektorálást.

Az Open Society Institute (OSI) ülésén 2001 decemberében neves tudósok részvételével jött létre a Budapest Open Access Initiative (BOAI), a nyílt hozzáférés elveinek első hivatalos megfogalmazása. A kezdeményezésnek jelenleg közel öt és félezer egyéni és több mint 500 intézményi támogatója van.

2003 júniusában a nyílt hozzáférést támogató intézmények, könyvtárak, kiadók és tudományos társaságok képviselői a BOAI elveinek megvalósulásához vezető konkrét teendőket fogalmazták meg a Bethesda Statement on Open Access Publishing dokumentumban.

2003. október végén a Max-Planck-Társaság által szervezett Open Access to Knowledge in the Sciences and Humanities konferencia keretén belül kutatási intézmények és egyetemek kötelezték el magukat hivatalosan a nyílt hozzáférés mellett a Berlini Nyilatkozat aláírásával. A közel 300 aláíró között olyan intézmények szerepelnek mint a Harvard Egyetem, a CERN, a Pasteur Intézet, különböző rektori konferenciák, nemzeti kutatási intézetek.

Fontos megjegyeznünk, hogy az elmúlt évtizedben született hivatalos nyilatkozatok (Budapest Open Access Initiative, Bethesda Statement, Berlin Declaration) a nyílt hozzáférést nem a hagyományos publikálási mód helyett és a kiadók rovására javasolták, hanem azok kiegészítéseként. Az ingyenesség azonban csupán a cikkek elérésére igaz, előállításukra nem feltétlenül - bár a nyílt elérés költségei mindenképpen kisebbek a nyomtatott kiadványok előfizetésénél, részben a nyomtatott verzió hiánya miatt. A mozgalom támogatói a költségek átírányítására hívják fel a figyelmet, míg a hagyományos előfizetéses sémában a fizetőképes intézmények kapnak hozzáférést a folyóiratokhoz, addig  abban az esetben, ha a pénzt a cikkek szabad elérésére fordítják (pl. cikkeljárási díj),  ugyanannyi pénzből bárki olvashatja a tudományos munkákat. Új megtérülési modellek és finanszírozási mechanizmusok kialakítására van szükség, ahol a finanszírozás nem a kimeneti (előfizetés), hanem a bemeneti (dokumentum-előállítás) oldalon történik állami, egyetemi, pályázati, szponzori forrásokból.