Kutatási adatok

Mik azok a kutatási adatok?

A kutatási adatok a tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadatok, amelyek a kutatási eredmények hitelességét támasztják alá. Ma már az ilyen adatok többségét digitális formában hozzák létre, azonban ettől eltérő formában is létezhetnek kutatási adatok.

Néhány példa kutatási adatokra:

  • dokumentumok (szöveges vagy táblázatos formátumban)
  • laboratóriumi jegyzetek, terepgyakorlati naplók, feljegyzések
  • kérdőívek, szövegátiratok, kódkönyvek
  • audio/video anyagok, fotók, filmek, diapozitívek, hangfelvételek
  • fehérje vagy genetikai szekvenciák
  • színképek, színképelemzések
  • kérdőíves felmérések válaszai, teszteredmények
  • konkrét tárgyak, példányok, minták
  • a kutatási folyamat során megszerzett és/vagy előállított digitális tárgyak
  • adatbázis tartalmak (videó, hang, szöveg, képek)
  • modellek, algoritmusok, szkriptek
  • alkalmazások működési adatai (naplófájlok tartalma, alkalmazások futási eredményei, szimulációk eredményei)
  • módszerek és munkafolyamatok
  • szabványos működési eljárások és protokollok

Mik a Metaadatok (Metadata)?

A metaadatok adatok az adatokról, vagyis az adatok leírására szolgáló dokumentációk összessége.

Az adatok helyes leírása és dokumentálása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék és nyomon kövessék a munka fontos részleteit és különböző fázisait. A tudományos adatokra vonatkozó metaadatok megkönnyítik a tudományos adatok megtalálását és elérését az adat-repozitóriumból.

A metaadatok tartalmazhatják a tudományos adat készítőinek, összegyűjtőinek, előállítóinak szerzői adatait, az adatok előállításának, készítésének, elérésének módjára, helyére vonatkozó adatokat, az adattartalomra vonatkozó vagy az adat keletkezésének földrajzi helyét, az adategységet, az adatok előállításának, felvételének, rögzítésének vagy felhasználásához szükséges eszközökre és/vagy protokollokra vonatkozó információkat, verziószámokat stb. A metaadatok standardizált formában segítenek a kutatóknak. A különböző tudományterületek más és más metaadat-szabványt használhatnak. Ha nincs megfelelő formális metaadat-szabvány, belső használatra az ún. "readme" stílust használják a metaadatok leírására.

Metaadat-formátumok és -szabványok A-Z listában

Metaadat-formátumok és -szabványok tudományterületenként

Kutatási adat-életciklusok

A kutatási adatok élete hosszabb, mint maga a kutatási projekt, ezért az adatok megfelelő kezelése létfontosságú újrafelhasználhatóságuk érdekében. A kutatási adatok életciklusának hat főbb állomása van, melyek további részállomásokra oszthatók.

Minden részállomásnak megvannak a maga szereplői az adat létrehozóitól (azaz a kutatóktól) kezdve, a pénzügyi finanszírozó szervezeteken és kiadókon át az intézményekig.

Image Map

Forrás: http://www.data-archive.ac.uk/create-manage/life-cycle

 

 

Adatlétrehozás

  • a kutatás megtervezése
  • adat menedzsment tervezés (formátum, tároló stb.)
  • megosztási terv
  • meglévő adat meghatározása
  • adatgyűjtés (kísérlet, észlelés, mérés, színlelés)
  • elfogad és metaadatol

Adatfeldolgozás

  • bejövő adat, digitalizál, lemásol, lefordít
  • ellenőriz, validál, tiszta adat
  • névtelenített adat, ahol szükséges
  • ismertetni az adatot
  • menedzselni és tárolni az adatot

Adatanalizálás

  • adatértelmezés
  • származtatott adat
  • kutatási kimenet létrehozása
  • szerzői publikációk
  • előkészíteni az adatot megőrzésre

Adattárolás

  • adat migrálás optimális formátumba
  • adatmigrálás megfelelő eszközre
  • biztonsági mentés és adattárolás
  • meta adat és dokumentáció készítése            
  • adatarchiválás

Adathozzáférés

  • adatkiosztás
  • adatmegosztás
  • elérhetőség ellenőrzése
  • szerzői jog megállapítása

Adat-újrahasznosítás

  • utólagos kutatás
  • új kutatás
  • nekilát a kutatás felülvizsgálatának
  • górcső alá veszi a megállapításokat (vagy tüzetesen megvizsgálja a következtetéseket)
  • tanítani és tanulni