Kutatási adatok

Mik azok a kutatási adatok?

A kutatási adatok a tudományos közösség által létrehozott, rögzített, elfogadott és megőrzött tényadatok, amelyek a kutatási eredmények hitelességét támasztják alá. Ma már az ilyen adatok többségét digitális formában hozzák létre, azonban ettől eltérő formában is létezhetnek kutatási adatok.

Néhány példa kutatási adatokra:

  • Dokumentumok (szöveges, vagy táblázatos formátumban)
  • Laboratóriumi jegyzetek, terepgyakorlati naplók, feljegyzések
  • Kérdőívek, szövegátiratok, kódkönyvek
  • Audio/video anyagok, fotók, filmek, diapozitívok, hangfelvételek
  • fehérje vagy genetikai szekvenciák
  • színképek, színképelemzések
  • kérdőíves felmérések válaszai, teszteredmények
  • konkrét tárgyak, példányok, minták
  • a kutatási folyamat során megszerzett és/vagy előállított digitális tárgyak
  • adatbázis tartalmak (videó, hang, szöveg, képek)
  • modellek, algoritmusok, szkriptek
  • alkalmazások működési adatai (naplófájlok tartalma, alkalmazások futási eredményei, szimulációk eredményei)
  • módszerek és munkafolyamatok
  • szabványos működési eljárások és protokollok

Mik a Metaadatok (Metadata)?

A metaadatok adatok az adatokról. vagyis az adatok leírására szolgáló dokumentáció összessége.

Az adatok helyes leírása és dokumentálása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék és nyomon kövessék a munka fontos részleteit és különböző fázisait. A tudományos adatokra vonatkozó metaadatok megkönnyítik a tudományos adatok megtalálását és elérését az adat repozitóriumból.

A metaadatok tartalmazhatják a tudományos adat készítőinek, összegyűjtőinek, előállítóinak szerzői adatait, az adatok előállításának, készítésének, elérésének módjára, helyére vonatkozó adatokat, az adattartalomra vonatkozó, vagy az adat keletkezésének földrajzi helyét, az adategységet, az adatok előállításának, felvételének, rögzítésének, vagy felhasználásához szükséges eszközökre és/vagy protokollokra vonatkozó információkat, verziószámokat stb. A metaadatok standardizált formában segítenek a kutatóknak. A különböző tudományterületek más és más metaadat szabványt használhatnak. Ha nincs megfelelő formális metaadat-szabvány, belső használatra az ún. "readme" stílust használják a metaadatok leírására.

Metaadat formátumok és szabványok A-Z listában

Metaadat formátumok és szabványok tudományterületenként

Kutatási Adat Életciklusok

A kutatási adatok élete hosszabb, mint maga a kutatási projekt, ezért az adatok megfelelő kezelése létfontosságú újrafelhasználhatóságuk érdekében. A kutatási adatok életciklusának hat főbb állomása van, melyek további részállomásokra oszthatók.

Minden részállomásnak megvannak a maga szereplői az adat létrehozóitól (azaz a kutatóktól) kezdve, a pénzügyi finanszírozó szervezeteken és kiadókon át az intézményekig.

Image Map

Forrás: http://www.data-archive.ac.uk/create-manage/life-cycle

 

 

Adat létrehozás

kutatás megtervezése

adat menedzsment tervezés (formátum, tároló, stb.)

megosztási terv

meglévő adat meghatározása

adatgyűjtés (kísérlet, észlelés, mérés, színlelés)

elfogad és metaadatol

Adat feldolgozás

bejövő adat, digitalizál, lemásol, lefordít

ellenőriz, validál, tiszta adat

névtelenített adat ahol szükséges

ismertetni az adatot

menedzselni és tárolni az adatot

Adat analizálás

adatértelmezés

származtatott adat

kutatási kimenet létrehozása

szerzői publikációk

előkészíteni az adatot megőrzésre

Adat tárolás

adat migrálás optimális formátumba

adatmigrálás megfelelő eszközre

biztonsági mentés és adattárolás

meta adat és dokumentáció készítése            

adatarchiválás

Adat hozzáférés

adatkiosztás

adatmegosztás

elérhetőség ellenőrzése

szerzői jog megállapítása

Adat újrahasznosítás

utólagos kutatás

új kutatás

nekilát a kutatás felülvizsgálatának

górcső alá veszi a megállapításokat (vagy tüzetesen megvizsgálja a következtetéseket)

tanítani és tanulni