GYIK

Archiválhatom a megjelent publikációmat?

1. Elsősorban a kiadóval kötött szerződés rögzíti, hogy milyen jogokat tart meg magának a szerző. A dokumentumszerveren vagy a saját honlapon történő szerzői archiválásra vonatkozó kitételeket általában a szerződés vége felé az ún. „apróbetűs” részek tartalmazzák.

2. A kiadók honlapjukon is közzétesznek erre vonatkozó tájékoztatást, amelyről még a publikáció benyújtása előtt tájékozódni lehet.

3. GYORS INFORMÁLÓDÁS. A Sherpa Romeo weboldal a kiadók tájékoztatása alapján foglalja össze a legismertebb kiadók és folyóiratok engedélyezési politikáját. Keresés: a folyóirat nevére vagy a kiadóra.

Elegendő-e többszerzős publikáció esetén, ha egy szerző egyezik bele a repozitóriumban történő archiválásba?

Nem, a repozitóriumban történő megjelenés esetén minden egyes szerzőnek hozzá kell járulnia a megjelenéshez.

Milyen technikai feltételeket kell teljesítenie a kéziratnak?

Ha a párhuzamos publikálást egy intézményi repozitóriumban szeretnénk elhelyezni, akkor a szövegnek meg kell felelnie a digitális objektumok hosszútávú archiválási feltételeinek. A mai PDF-vel szemben felállított használt és problémamentes biztonsági intézkedések, valamint a változtatások vagy az oldalak kiollózásának megakadályozása néhány év múlva problémát okozhat a szöveg vándorlása vagy versengés során. Beszéljen a repozitórium üzemeltetőjével, milyen biztonsági intézkedések alkalmazhatók az adatokon.

Mire kell figyelni a repozitóriumban történő nyílt hozzáférésű első megjelenéskor?

Sok publikációt pl. disszertációt gyakran csak elektronikus formában jelentetnek meg.

Ilyenkor az adott egyetem eljárásrendjét kell követni. Ha a szerző tervezi a nyomtatott megjelenés mellett a párhuzamos nyílt hozzáférésű megjelenést, akkor a nyomtatott megjelenésre vonatkozó szerződésben jelezni kell ezt a szándékot.

Sok kiadó, pl. egyetemi kiadók a "hibrid publikási" modellt ajánlják. Sokszor érdemes a kiadót konkrétan megszólítani a párhuzamos nyílt hozzáférésű megjelenéssel kapcsolatban. Egyes kiadók nagyon nyitottak a nyílt hozzáférésű megjelenés támogatására, mivel emeli a nyomtatott változat eladását. A dokumentumot minden esetben open-cpntent-licenc alatt érdemes terjeszteni.

Hogyan publikálhatom független tudományos szerzőként (egyetemi hovatartozás nélkül) a már nyomtatott formában létező publikációimat nyílt hozzáféréssel?

Sok lehetőség létezik. Egyes egyetemek elfogadják a régió tudósainak cikkeit is. Emellett létezik számos szakterületi repozitórium, amelyek legfőbb kritériuma a szakterülethez kapcsolódás, vagy könyvtár is, amelyek speciális gyűjtőkörrel rendelkeznek és ennek megfelelően gyűjtik a szövegeket repozitóriumukban. Mindenképpen érdemes érdeklődni a megfelelő repozitóriumokról; a repozitóriumok áttekintését a Directory of Open Access Repositories (Open DOAR) nyújtja, amelyben célirányosan lehet keresni bizonyos szakterületi tartalmak után. Másik megoldás a szövegek rendelkezésre bocsátása a saját honlapon. Bár érdemesebb a szövegek digitális megjelenését repozitóriumokban előnyben részesíteni a saját honlapon történő archiválással szemben, mert így kihasználhatók a repozitóriumok előnyei is.

Miért írja alá oly sok egyetemi vezetőség a nyílt-hozzáférés-kezdeményezéseket?

A nyílt hozzáférés kezdeményezés pl. Budapest Open Access Initiative vagy Berlini Nyilatkozat aláírásával az egyetemek nyilvánosan állást foglalnak az nyílt hozzáférés gondolata mellett. Ezáltal nem csak az egyetem teljes publikációs tevékenysége válik láthatóvá, hanem az egyes oktatók személyes teljesítménye is.

Milyen előnyökkel jár a főiskola/egyetem számára a nyílt hozzáférés?

A főiskola/egyetem hírneve egyre inkább növekedik az egyes intézmények kutatási tevékenysége révén. Az új kutatási eredmények a korábbi kutatási eredmények felhasználásával keletkeznek és az innovativ tudástermelés profitál a korábbi fejlesztésekből és tapasztalatokból. A kutatási eredményekhez és felismerésekhez való hozzáférés fontos előfeltétele az egyes kutatók, tudósok kutatásaihoz. A nyílt hozzáférés a főiskolákon/egyetemeken a tudásellátás központi forrása lehet és ellenhathat a folyóiratkrízisből adódó információs hiánynak. Az érintett szakfolyóiratok hozzáférését nem lehet már az egyes kutatóintézetek költségvetésével fenntartani, ugyanakkor a főiskola/egyetem tudományos kutatási eredményeinek láthatósága csökken. Az intézményi repozitóriumok nyilvántartják, tárolják, megőrzik, terjesztik és prezentálják aktívan az egyetemek tudományos eredményeit és ezáltal egyben javítják az intézmény külső tudományos megítélését.

Hogyan lehet megvalósítani a nyílt hozzáférést főiskolán/egyetemen?

Az egyes főiskolákon/egyetemeken a nyílt hozzáférés megvalósítása korlátozott, ezért az együttműködő eljárásmód ésszerű. A nyílt hozzáférésű tudományos publikálás bevezetése megkívánja a főiskolákon/egyetemeken történő szervezeti változásokat és a megfelelő infrastruktúrák és emberi erőforrások rendelkezésre bocsátását. Az intézményi vagy területi együttműködés, valamint a korábbi tapasztalatok és technikai fejlesztések megkönnyítik a tudományos információellátás átalakítását.

Létrehozzak-e nyílt hozzáférésű folyóiratot? Létezik egyáltalán igény egy új folyóirat iránt?

Egy open access folyóirat alapítása esetén sok dolgot meg kell fontolni, mint egy hagyományos folyóirat alapításánál. A saját folyóirat üzemeltetése sok munkát jelent a szerkesztők számára. Fontos mérlegelni és feltenni a kérdést, van-e értelme az ilyen jellegű projekteknek.

Bizonyos esetekben érdemes megfontolni, vajon nem célszerűbb-e együttdolgozni egy már létező folyóirattal; lásd a Directory of Open Access Journals (DOAJ) open access folyóiratok jegyzékét vagy a Regensburgi Egyetermi Könyvtár Elektronikus folyóiratkönyvtárának (EZB) címeit, melyek cikkei teljes szöveggel szabadon elérhetők.

Fontos kérdések:

• Mi jellemezze a tervezett projektet, a témával, a meglévő folyóiratpiaccal, a potenciális olvasókkal és szerzőkkel kapcsolatban?

• Milyen hatáskörű (nemzeti, nemzetközi, szakterületi vagy szakterületeket átfedő) legyen a folyóirat?

• Megoldható-e, és ha igen, hogyan, hogy a folyóirat magas színvonalú és hosszútávon üzemeltethető legyen?

 

Böngésszen magyar és külföldi tudományos elektronikus folyóiratok között:

ROAD Directory of Open Access scholarly Resources

Mire kell figyelni egy nyílt hozzáférésű folyóirat alapításakor?

Először el kell dönteni, hogy a tervezett folyóiratot egy már létező publikációs platform segítségével vagy egy kiadóval hozzuk létre, vagy előbbiektől függetlenül. Emellet döntéseket kell hozni a technikai keretekkel, a névadással, a folyóirat megjelenésével és a dizájnnal, a webes megjelenés kialakításával és technikai megvalósítással, a publikációs folyamatokkal és az ezzel összefüggő funkciókkal, a szakmai bírálattal és a kéziratok irányelveivel és a lektorálással (esetleg angolnyelvű) kapcsolatban. Meg kell gondolni a cikk adatformátumát is, amely a szakmai bírálat után elfogadva kiadásra kerül. Az elektronikus publikálással és a nyílt hozzáféréssel a tudományos információk bemutatása és láthatósága még inkább nő. További hasznos tanácsok olvashatók Sally Morris "Getting Started in Electronic Journal Publishing" írásában

Hol találok szoftvert a repozitórim üzemeltetéséhez?

A repozitóriumok felépítéséhez számos különböző szoftvermegoldás létezik. Mindegyik azonos funkciókkal rendelkeznek, dokumentumokat lehet bejelenteni, metaadatokkal ellátni és az OAI-PMH felületen "learatni". A legtöbb szoftvermegoldás nyílt forráskódú és ezáltal ingyenesen letölthető.

Németországban például a legelterjedtebb szoftvercsomag az OPUS. További ajánlattevő GNU, EPrints.org, DSpaceFedora és MyCoRe.

Több információt a a repozitóriumok szoftvereivel kapcsolatban a BOAI kínál. A repozitóriumokról áttekintést nyújtó

Mit jelent a DINI-tanúsítvány?

Az egyetemeken, a kutatási intézményekben és a tudományos társaságoknál felépített dokumentum- és publikációs szerverek kiépítésével nyílik lehetőség arra, hogy az adott intézményekben keletkezett tudományos publikációk világszerte hozzáférhetők legyenek, és hosszú távon biztosítva legyen elérésük.

Mindez jelentősen hozzájárul az elektronikus publikálás terjesztéséhez, amely egyben a tudományos tevékenység szétsugárzásának új eszköze.

A dokumentum- és publikációs szerverek fogalma egyet jelent egy olyan szolgáltatással, amely nemcsak a hardvert és a szoftvert biztosítja, hanem az embert, szervezeteket és folyamatokat is.

DINI - Deutsche Initiative für Netzwerkinformationen - Német Kezdeményezés az Információk Hálózatba Foglalásáért – támogatja ezeket a fejlesztéseket, így nemzeti és nemzetközi szinten is javítható a tudományos kommunikáció minősége.

Fontos, hogy ez a fejlesztés nemzetközi szabványok és az erre alapuló technológia alapján történik.

• Leírja részletesen azokat a követelményeket, amelyek révén a dokumentum- és publikációs szerver a tudományos publikálás eszközévé válik, technikai, szervezési és munkafolyamatokra vonatkozó tagolásban;

• Bemutatja a fejlesztési lehetőségeket technikai és szervezési szinten;

• Betartja a szabványokat és ajánlásokat, és az erről készült dokumentációt a felhasználók és üzemeltetők számára láthatóvá teszi.

A szabvány kiadásával lehetővé válik a dokumentum- és publikációs szerver minőségi ellenőrzése.

ményei – a DINI-tanúsítvány

DINI-szabvány lehetővé teszi a dokumentum- és publikációs szerver minőségellenőrzését.

 

Repozitóriumok hálózatba foglalása

Sok repozitórium össze van kötve egymással, ezáltal nem egyesével kell a repozitóriumokban keresni, hanem portálokon keresztül, amelyek egyszerre keresnek az összes repozitóriumban. Számos projekt létezik, amelyek azon dolgoznak, hogy minél több repozitórium hálozat tagjává váljon. Több információ...