Folyóiratok

 

Magyar Open Access folyóiratok

témaelválasztó

IMPAKT FAKTOR

témaelválasztó

 

Open access folyóiratok

Az open access folyóiratok célja a tudományos publikációk széleskörű terjesztése. 

Az elektronikusan publikált kutatási eredmények díjmentes rendelkezésre bocsátása a tudományos információt jobban láthatóvá és könnyebben elérhetővé teszi azzal a pozitív eredménnyel, hogy gyorsabban hivatkoznak rájuk. A magas hivatkozási arány megnöveli a folyóirat impakt faktorát és elismertségét.

A cikkek nyílt közzététele a publikálási folyamat valamely pontján abból a megállapításból ered, hogy a szerzők nem kapnak anyagi ellenszolgáltatást a cikk megírásáért, a lektorok szintén ingyenesen végzik azok bírálatát, s a kiadó anyagi befektetése tulajdonképpen a tördelőszerkesztés-korrektúrázás szakaszában kezdődik. Ezért a lektorált folyóiratcikket a szerző(k) utolsó saját változatának nevezzük, ugyanis addig a pontig nem éri a kiadót anyagi veszteség az ingyenes közreadással, hiszen még nem történt befektetése. Ennek értelmében a cikk fejlődési fázisai:

  • preprint: a kiadóhoz megjelentetésre beküldött kézirat
  • postprint: lektorálás utáni, a bírálók észrevételeinek, korrekciós kéréseinek megfelelően kialakított verzió
  • kiadói változat: korrektúrázott, tördelőszerkesztett, nyomdakész publikáció

Az OA folyóiratok megfelelő minőségű előállításának biztosítására új üzleti modell került kidolgozásra.

A tudományos cikkek minősége lényegében a tartalmi kijelentések relevanciáin és a megalapozottságán alapul. A minősítés két stratégiája, amelyek a publikációs folyamat különböző pontjaira és különböző fázisaira építkeznek: a szakmai bírálat (peer review) és a publikáció hatáselemzése (hivatkozásanalízis).

témaelválasztó vonal

 

Szakmai bírálat (peer review)

A tudmányos folyóiratok a megjelenésre beküldött cikkeket szakmai bírálatnak vetik alá, amely során a kéziratot elismert kutatók bírálata alapján publikálásra érdmesnek ítélnek (Peer Review).

A szakmai bírálat hagyományos eljárását sok kritika éri (pl. az eljárás lassúsága, a szubjektivitás és a szakértő elfogultsága miatt), és új vagy kiegészítő szakértői eljárásokat dolgoznak ki. A kettős vak eljárás során a szerzők és szakértők nem ismerik egymás identitását.

Az open access lehetővé teszi a tudományos információk azonnali és teljes körű hozzáférését, így lehetőség van arra, hogy a kéziratokat jelentőségük és eredményesség alapján egy tudományos közösség nyilvánosan megvitassa (pl. Open Peer Commentary, Collaborate Peer Review).

Az Atmospheric Chemistry and Physics Open-Access-folyóirat és a European Geosciences Union OA folyóiratai az interaktív kétszintes publikációs folyamatot a szerkesztők nemzetközi hálózatára építik:

  1. A megjelenésre érdemes publikációt az első minőségellenőrzési fázisban a folyóirat online-vitafórumán vitadokumentumként tárgyalják meg. A tudományos közösség, más érdeklődők és más szerzők véleményezése a vitafórumon nyilvános, miközben a szakmai bírálók anonimak maradnak.
  2. A cikk átdolgozásának második szintjén újabb ellenőrzésre kerül sor: a kéziratok  több ellenőrzési fázison is átesnek, míg a végleges változatot a folyóirat átveszi.

Az első szint vitaanyagát és a véleményezéseket függetlenül attól, hogy végül elfogadták-e a kéziratot, hosszú távon archiválják az online-vitafórumokon. A nyilvánosság előtt bírált kéziratok a tudományos közösség számára időben rendelkezésre állnak, ezáltal a hibák vagy tisztességtelen tartalmak gyorsabban felfedezhetők. Ez az eljárás ahhoz vezet, hogy a szerzők a legnagyobb gondoskodással készítik elő és adják be kézirataikat. Így tehermentesítik a szerkesztőket, és folyóiratokban csökken az elutasított cikkek aránya.

témaelválasztó vonal

 

Hivatkozásanalízis: a folyóiratok impakt faktora és a citációs index

Az impakt faktor (IF) a folyóirat  tudományos színvonalának fokmérője: megmutatja, hogy adott folyóirat cikkeit más folyóiratok milyen mértékben idézték. Az IF érték a folyóirat hatásmutatója, melyből a tudományos közösség hajlamos az adott cikk (és szerző) minőségére következtetni.

A Web of Knowledge Science Citation Index (természet- és orvostudományok), a Social Science Citation Index (társadalomtudományok), az Arts & Humanities Citation Index (bölcsészettudományok)  adatbázisok a tudományos folyóiratokat, valamint a folyóiratok cikkeire vonatkozó hivatkozásokat tartalmazzák, melyek az impakt faktor számítás alapját képezik.

Az impakt faktor a folyóirat cikkeinek közepes citációs értéke, melyet évente határoznak meg. Az impakt faktor egy folyóiratnak az adott évben kapott idézettségének és az azt megelőző két évben megjelent cikkek számának hányadosa.

Mivel rendszerint ez az időszak két évfolyamból áll, az impakt faktor leghamarabb a harmadik megjelenési évben számítható ki. Ez sok open access folyóirat számára okoz problémát, mivel leginkább nem régen alakult folyóiratokról van szó. Az impakt faktornak mint tudományos minősítésnek kritikáját a számítási módban, illetve a használt paraméterekben fogalmazzák meg: hiszen minél alacsonyabb egy folyóiratban a publikált cikkek száma, potenciálisan annál magasabb lehet a kiszámított impakt faktor. Továbbá főleg angol nyelvű folyóiratokra, valamit három egymás utáni évfolyamot megért folyóiratokra vonatkoznak a számítások. Dong, Loh und Mondry (2005) szerint a világszerte referált folyóiratok kevesebb mint negyede szerepel az SCI-ben.

Az impakt faktort ért kritika ellenére az ISI Thompson tanulmánya szerint sok open access folyóirat rendelkezik impakt faktorral. A láthatóságnak más alternatív módszerei is léteznek. A folyóiratok ismeretségét megmutató citációalapú mutatók mellett a szabadon hozzáférhető tudományos szövegek magasabb láthatóságát a letöltések száma is mutathatja. (Óvatosan értékelendő!). Az open access folyóiratokban megjelent szövegek láthatóságának további jele az adott témával kapcsolatos szakmai rendezvények és könyvprojektek számának növekedése, amelyekről az open access publikációk szerzői is beszámolnak.

border

 

Open access folyóirat-gyűjtemények