Folyóiratkiadó

A folyóiratok terén a nyílt hozzáférés a marketing fontos alkotórészét képezheti. Ha a folyóiratkiadók érvényesülni szeretnének egy olyan tudományos közegben, amelyet leginkább az internet és a digitális információk gyorsított cseréje jellemzi, mindenképpen fel kell kínálniuk az open access opciókat, akár időbeli embargó vagy funkcióban korlátozott párhuzamos változatról legyen szó.

A SHERPA/RoMEO adatbázis (nem kötelező jelleggel) bemutatja a kiadók feltételeit a pre- és postprintek repozitóriumokban történő szerzői archiválásával kapcsolatban. Az adatbázisban való kiadói regisztráció –folyóiratonként - egyben lehetőséget nyújt a kiadóknak, hogy szerzőbarát ajánlataikat ismertessék. A pre- és postprintek repozitóriumban történő szerzői archiválása és a folyóiratok előfizetésének lemondása közötti összefüggés még az olyan szakterületeken, mint a fizika - ahol jellegzetes a pre-print kultúra - sem állapítható meg.

Jelenleg már számos kiadó létezik, amelyek számára természetes a nyílt hozzáférésű publikálás.

A legismertebb folyóirat kiadók körébe tartozik a BioMed Central és a Public Library of Science (PLoS).

Sok más kiadó, akik továbbra is a klasszikus, hozzáférésben korlátozott terjesztés mellett tartanak ki, ajánlanak egyes folyóiratcikkek számára open access opciókat (vö. "hibrid üzleti modell") pl. SpringerElsevierWiley és Oxford University Press.

Pabst Science Publishers német tudományos kiadó egyik példa arra, hogyan lesz költségtérítéses folyóiratból nyílt hozzáférésű folyóirat. A "Forum Gemeindepsychologie" című folyóirat megváltoztatásával, amely 2007 augusztus 1-je óta nyíltan hozzáférhető, a kiadó jelenleg már összesen négy online folyóiratot üzemeltet.

A szakfolyóiratok kiadói és a szerzők számára az open access arany útjával a publikációk jobban láthatók, mint a hozzáférésükben korlátozott folyóiratok esetében.

Az elektronikus publikálással és főleg a nyílt hozzáférésű publikálással megnő a tudományos információ bemutatásának és terjesztésének lehetősége, megőrizve a hagyományos folyóiratok napi kiadói és szerkesztői munkáját.

Egy open access folyóirat megalapítása esetén ki kell dolgozni egy koncepciót és egy üzleti tervet, tisztázni kell a folyóirat előállításának költségfedezetét, dönteni kell a folyóirat hovatartozása ügyében, vagyis hogy egy kiadó keretén belül jelenjen meg vagy kiadótól függetlenül, és meg kell határozni a folyóirat müködtetését.

Erre lehet jó példa OJS, ami segíti a teljes szerkesztési folyamatot a kézirat benyújtásától kezdve a végleges folyóiratszámok közzétételéig.  Open Journal Systems (OJS) egy nyílt forráskódú szoftver tudományos, lektorált folyóiratok megjelentetésének támogatására. A dokumentumok azonosításához érdemes lehet a DOI számokat alkalmazni.

Open access folyóiratok szerkesztősége regisztrálhat a Directory of Open Access Journal (DOAJ) nemzetközi listában, ill. archiválási politikájukat közzé tehetik a Sherpa RoMEO adatbázisban. Mindkét regisztrációban a Debreceni Egyetem munkatársai segítséget nyújtanak a hazai kiadóknak. Ha az alábbi nyilatkozatot eljuttatják az openaire@lib.unideb.hu címre, az adatfeltöltést nem a kiadónak kell elvégeznie.