Fizika

 

A fizika és a csillagászat az OpenAccess szempontjából élen járó tudományterület. Paul Ginsparg hozta létre az első repozitóriumot, az xxx-et a Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumban, 1991-ben (ekkor az OpenAccess mozgalom még nem is létezett). Az xxx utóda, az arXiv  ma a Cornell University Library keretében működik. Az arXiv több, mint 500000 publikációhoz biztosít szabad hozzáférést. Ginsparg volt az Open Archives kezdeményezés egyik elindítója. 

A fizika területéről származik a WorldWideWeb, melynek motivációja a kollaboratív munka elősegítése volt. Tim Berners-Lee a CERN-ben dolgozta ki a technológia alapjait 1990-ben. A CERN ben készült a CDSware (ma: CDS Invenio) repozitórium szoftver. Az Invenio-t használó CERN Document Server több, mint 800000 tételt tárol (a cikkek jelentős részében a teljes szöveg az arXiv-ról linkelt).

A csillagászati kutatás egyik kulcsfontoságú tényezője lett a NASA-Smithsonian Astrophysics Data System.  A csillagászat területén szabvánnyá vált a bibcode azononosítók segítségével hatalmas bibliográfiai információs hálózat jött létre, melynek egyik fontos eleme az ADS. Maga is tartalmaz digitalizált, teljes szövegű cikkeket, de szabadon hozzáférhető bibliográfiai keresőszolgáltatásként kaput nyit az OA cikkek felé.

Az első hazai OA folyóirat csillagászati tárgyú: az MTA Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete által kiadott Information Bulletin on Variable Stars  egy 1994-es hágai nemzetközi konferencián mutatkozott be, mint a weben keresztül szabadon elérhető folyóirat. Az IBVS cikkei 1961-től, az első számtól kezdve szabadon elérhetőek a weben - jelenleg több, mint 5800 szám található meg a szerveren. Az IBVS nem csupán a teljes szövegű cikkeket teszi elérhetővé, de törekszik arra is, hogy a cikekhez tartozó mérési adatokat is közzétegye.