Fenntartások

 

Fenntartások a minőséggel szemben

Egyes szerzők attól tartanak, hogy open access dokumentumaikat nem ismerik el megfelelőképpen, ami teljesítményük értékelésére negatívan hat, pályázataik elbírálására is kihatnak, és ezáltal tudományos karrierjüket kedvezőtlen irányba terelik.

E félelemnek oka lehet az OA folyóiratok kezdeti viszonylagos ismeretlensége. Ezt ellensúlyozza az a tény, hogy a folyóirat ismertsége nem azon alapul, hogy milyen üzleti modell szerint működik.

Ugyanúgy létezik magas és alacsony minőség a hagyományos és nem hagyományos folyóiratoknál, valamint a költségekkel járó és költségmentes publikációs lehetőségeknél.

Ha az impakt faktort tekintjük a minőség mércéjének, ezt az OA folyóiratok nem mindig tudják felmutatni, mert az utóbbi években sok újonnan alakult folyóirat jelent meg.

 

Fenntartások a megtalálhatósággal kapcsolatban

Az OA tartalmak szerzői biztosak szeretnének lenni abban, hogy szövegeik hosszú távon is elérhetők, olvashatók és tartalmilag változatlanok. A repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői ezekre a követelményekre fókuszálnak.

A megtalálhatóság biztosítása érdekében a dokumentumokat nemcsak biztonságosan és hosszú távra archiválják, hanem egyben kereshető leírási adatokkal (metaadatokkal)is ellátják.

Az Európai Bizottság által támogatott eContentplus program tartalomdúsító projektje a jól megfogalmazott és strukturált metaadatok kidolgozását tartja céljának, ezáltal is könnyebben hozzáférhetővé téve a digitális tartalmakat. A program európai szinten koordinálja a tevékenységeket.

A dokumentumokhoz való hozzáférést ezen kívül rendszerint az ún. egységes forrás nevekkel, állandó azonosítókkal (URNDOI PURL stb.) biztosítják. The European Library 47 európai nemzeti könyvtár digitális tartalmához nyújt hozzáférést.

 

Fenntartások a hosszú távú eléréssel kapcsolatban

Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az interneten található dokumentumok néhány hét, hónap vagy év után már nem találhatók meg, ebből a mindennapos tapasztalatból nőtte ki magát az az aggodalom, hogy vajon hosszú távon is elérhetőek lesznek-e az OA tartalmak.

A hosszú távú archiválási projektekben és tevékenységekben mindig felmerülnek az állandó megtalálhatóság és a hitelesség kérdései.

A digitális dokumentumok hosszú távú archiválásával időközben több nemzeti és nemzetközi kezdeményezés is foglalkozik (nestorkopaleDepot, Portico)

A szakterületi és intézményi repozitóriumok jelenleg gyűjteményeik középtávú elérhetőségét garantálják, mivel elsősorban a kutatás és oktatás aktuális információs igényeit szolgálják ki.

DINI tanúsítvány az archiválást legalább öt éves megőrzésként definiálja.

A hosszú távú rendelkezésre állás leginkább az arany út értelmében közzé tett elsődleges publikációk esetén döntő, ezért a jövőben a német nemzeti könyvtár elektronikus köteles példányait is archiválni fogják.

 

Bizalmatlanság a dokumentumok hitelességével kapcsolatban

Az OA dokumentumok hosszú távú elérhetősége mellett a szerzők, valamint az olvasók abban is biztosak szeretnének lenni, hgoy munáik az idő elteltével nem változnak.

A repozitóriumok üzemeltetői és az OA folyóiratok szerkesztői számára nagyon fontos a dokumentumok hitelessége. emiatt a DINI tanúsítvány megfogalmazza az archivált dokumentumok hitelességének biztosítását. A hitelességet például a digitális aláírás szavatolhatja.

 

Szerzői jog kezelésének problémái

Egyes szerzők munkáik repozitóriumban történő archiválásakor nehezen tudják kezelni a művel való rendelkezés jogát, különösképpen akkor, ha a dokumentum már megjelent egy folyóiratban, vagy megjelenése folyamatban van. Emelett a szerzők ellenőrzésük alatt szeretnék tartani munkájuk későbbi felhasználását.

E kérdésekben a kiadói licenc szerződések lehetnek a szerzők segítségére. További információkat és ajánlásokat lásd a Jogi kérdések menüpont alatt.

 

A szerzői díjjal kapcsolatos kérdések

A költségek állandó kritikát jelentenek az OA számára.

szerzői díj kifizetése valóban járható út-e a tudósok, felsőoktatási és kutatóintézetek számára?

Ehhez kapcsolódik az a kérdés is, hogy az OA választása milyen költségekkel jár, és ezekkel milyen arányban állnak az egyes publikációk hagyományos kiadási költségeivel.

Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni.

A hatékony terjesztés mellett szól az open access, mivel nincsennek nyomtatási és terjesztési költségek, illetve a publikálási idő minimálissá csökken.

A szakmai bírálat megszervezése mindkét esetben azonos költségekkel jár, de az OA kiadók konkrét költségstruktúrái a hagyományos kiadói rendszerhez képest nagyon különbözőek, és nehezen hasonlíthatók össze. 

Egyes felsőoktatási és kutatóintézményekben a költségvetés egyértelmű változásokat mutat. Az erőteljesen publikáló kutatóintézetek, amiatt hogy a publikációk költségei a felhasználó helyett a szerzőket terheli, relatíve nagyobb költségvetési ráfordítással publikálnak.

A természet- és részben a gazdaságtudományokban a publikációk keresztfinanszírozását szünteti meg az, ha a gazdaság és ipar szereplőinek elő kell fizetniük a folyóiratokra. Mindezt az is megerősíti, hogy az iparban és gazdaságban gyakran magasabb előfizetési díjakat kell fizetni, mint a felsőoktatási intézményekben.

 

Fenntartások a publikációs finanszírozás szétosztásával kapcsolatban; érdekkonfliktusok

A publikálás költségeinek előteremtése a kutatási támogatásokból vagy más forrásokból nem egyszerű a tudósok számára. Ez érinti a szociális, kutatási és felsőoktatási területeket:

• azok a szerzők, akiket a tudományos intézmények nem alkalmaznak, a független szerzőkhöz hasonlóan, szembenállnak azokkal, akik egy intézményhez tartoznak, akiknek a publikációs költségeit saját intézményük finanszírozza meg;

• bölcsészet- és társadalomtudományok kevesebb tőkével rendelkeznek, mint a természet- orvos- és műszaki tudományok, és nem alapozhatnak a keresztfinanszírozásra. A fejlődő országok szerzői rendszerint nem tudják előteremteni a publikációs költségeket, ezért nekik az OA kiadók és folyóiratok speciális feltéteket és díjkedvezményeket biztosítanak.

• A megváltozott publikációs szokások intézményeken belül a kutatásra fordított pénzeszközök megpályázási és szétosztási mechanizmusában új konfliktusok forrását jelenthetik. Eddig a szerzők elsődlegesen a külső bírálók véleményének vetették alá magukat. Fontos, hogy a kutatási eredmények tartalmi megítélése, például egy folyóirat bírálóin keresztül, továbbra is a tudományos kutatás értékelésének szerves része maradjon, még akkor is, amikor a felsőoktatási intézményekben valóban egyre fontosabb szerepet játszik a támogatások szétosztása. Politikai és gazdasági érdekek nem írhatják felül a minőség független értékelését.

• A publikációs költségek finanszírozása vállalatok vagy érdekcsoportok által a külső befolyás veszélyét tartalmazza.

 

időigényes szerzői archiválás

A tudósok a lehető legkevesebb időt szeretnék munkáik közzétételére fordítani. A személyes archiválással szemben vannak fenntartások a kutatók körében a feltöltéssel járó idő miatt..

 Carr és Harnad (2005) tanulmánya alapján még a nagyon termékeny kutatók számára sem tesz ki évente negyven percél többet a személyes archiválás.

Aki a dokumentumarchiválási technikákkal először találkozik a gyakorlatban, az elején több időt kell szánnia rá. Erre kínálnak kiutat azok az interdiszciplináris és intézményi repozitóriumok, amelyek hivatásosok üzemeltetnek.

A könyvtárak általában professzionális keretrendszert kínálnak a felsőoktatás dolgozóinak, ezzel is motiválva őket arra, hogy az intézmény saját repozitóriumában történjen az archiválás.

 

A non-profit kiadók kihívása

Az open access egyben gazdasági kihívás a tudományos szaktársaságok non-profit alapon működtetett kiadói számára, amelyek magas színvonalú folyóiratokat és kiadványokat jelentetnek meg kedvező áron úgy, hogy az előfizetésekre és eladásokra építik társaságaik költségvetését.

Amikor a kiadók áttérése valamelyik OA üzleti modellre nehezen valósítható meg, akkor a repozitóriumok üzemeltetőivel lépnek együttműködésre, és ezáltal az időben késleltetett OA megjelenés is kedvező megoldás a társaságok számára.

 

Az információk célcsoportjai nem meghatározottak

A tudományos információkhoz való hozzáférés nem kívánt következményekkel is járhat, pl. a betegek elbizonytalanodása az orvostudomány területén megjelenő szabadon hozzáférhető információkt miatt. A mai információs társadalomban ez nem kifejezetten csak az OA-re jellemző probléma. Ugyanakkor az információk visszatartása is probléma lehet. Az OA előnye pl. hogy a betegek számára magas színvonalon biztosítja az információhoz való hozzáférést, és ezzel az Interneten terjesztett téves, kétes információk ellen is hatni tud.

témaelválasztó vonal

 

További linkek

• JISC/SURF (2006). Guide for librarians/IR managers (DOC, 59 kb).

• Joseph, Heather (2005). Perceived barriers to open access: A view from the biological sciences (PDF, 145 kb).

• Thomé, Martin & Barth, Andreas: Open Access - Grundlegende Informationen, Langfassung (PDF, 182 kb)