Felsőoktatási intézmények vezetői

Open Access a felsőoktatási intézményekben: érvek az egyetemi vezetőség számára

A tudományos információ korlátlan hozzáférése kulcsfontosságú forrást jelent akár a tudósok, akár a hallgatók számára; éppen ezért az egyetemi vezetőség stratégiai feladata a korlátlan hozzáférés biztosítása.

A tudományos folyóiratok, leginkább az élet- és természettudományok területéről, hagyományos licenc- és költségmodelljei már csak feltételesen működnek egyes kiadók nyereségvágya miatt.

Az érintett szakfolyóiratok hozzáférésének költségei az egyes kutatóintézetek által nehezen fizethetők meg, ennek következményeként adott felsőoktatási intézmény tudományos eredményeinek láthatósága is csökken (folyóiratkrízis).

Emellett a kutató tudósok információellátásának korlátozása a kutatást is befolyásolja. A felsőoktatási intézmények számára megoldást jelenthet a tudományos publikálás területén történő alapvető struktúra megváltoztatása.

Mivel a felsőoktatási intézmény lehetőségei inkább korlátozottak az információellátás elvi javítása terén, ezeket a problémákat csak együttesen lehet megoldani, a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a személyi és tárgyi követelményeket és támogatni az open access elvet, amelyből a későbbiekben profitálhat.

Kutatócsoportok és oktatói bizottságok gyakran szervezkednek intézményi és tartományi szinten, de az együttműködést nehezíti a különböző információs ajánlatok sokasága. Számos információtípus létezik: multimédiás objektumok, kísérleti és megfigyelési adatok, szimulációk vagy informatív kommunikációs fórumok, mint webblogok és levelezési listák; ezek egyre fontosabb szerepet játszanak a tudósok mindennapjaiban.

 

Open access előnye a felsőoktatási intézményekben

Az open access folyóiratokban vagy intézményi, illetve szakterületi repozitóriumokban az elektronikus publikációk és dokumentumok kiadótól független rendelkezésre bocsátása számos előnnyel járnak a felsőoktatási intézmények számára:

  • megvalósul a felsőoktatási intézmények tudományos tevékenységének aktív bemutatása a felsőoktatási intézményen kívül: Az intézményi repozitóriumok jegyzik, tárolják, terjesztik és bemutatják az egyetemek és kutatóintézetek tudományos eredményeit. Ezzel a teljes intézmény stratégiáját támogatják a mai elvárások mellett, hiszen az egyetemek közötti verseny növekedik és egyre fontosabb szerepet játszik a kutatási támogatások szétosztása.
  • biztosított az intézményi kutatási eredmények hosszú távú elérhetősége
  • támogatott a kutatáson belül a központi interakció a repozitóriumok általi terjesztéssel, kereséssel és a tudományos tartalmak hozzáférésével. A nyílt hozzáféréssel a repozitóriumok növelik a kutatási eredmények nemzetközi láthatóságát és támogatják a tudományos szakterületeken belüli és közötti szélesebb tudományos kommunikációt.
  • nemzeti és nemzetközi szinten egységesített az információ-infrastruktúra az intézményi repozitóriumokon keresztül, ezáltal megvalósíthatók a többlet- és végfelhasználói szolgáltatások
  • kutató szervezetek profitálnak a repozitóriumokból, mivel növelik a helyi, nemzeti és európai szinten támogatott kutatás nemzetközi láthatóságát. Németországban egyre fontosabb szerepet játszik az egyetemeken történő tudományos munka rendszeres értékelése karok vagy munkacsoportok szintjén. A támogatások kiosztása, ahogy már sok országban történik (UK, Skandinávia), a tudósok karon, kutatócsoportban stb. belüli publikációs tevékenységén is múlik.
  • más szektorok, mint az oktatás, egészség, kormányzás és gazdaság is profitálnak a minőségi kutatási információk egyszerűbb hozzáféréséből. A közvetítők, pl. információbrókerek a kutatás speciális információit a nem szakértők számára érthetően "lefordítják" és ezzel erősítik a kutatási eredmények újító erejét. A végfelhasználói szolgáltatásokat a közpénzekből támogatott és kereskedelmi szolgáltatásnyújtók fejlesztik és bocsátják rendelkezésre.

 

Jogi helyzet

A tudományos tanács elvárja a tudósoktól (akár szerző, akár felhasználó szerepkörben) a szerzői jog megfelelő kezelését, amely abból áll, hogy a másodlagos kiadási jogokat a szerzőnek fenn kell tartania magának, ezáltal megvalósíthatja pl. a felsőoktatási intézmények szerverein történő szerzői archiválást.

A felsőoktatási intézmények a mai jogi helyzet mellett nem rendelkeznek megfelelő jogi háttérrel ahhoz, hogy a náluk alkalmazásban lévő személyzet munkáit elektronikus formában bekérjék. Ez vonatkozik az elektronikus és a nyomtatott dokumentumokra egyaránt. A rendelkezésre bocsátás sajnos nem olyan nagy mértékben történik és csakis önkéntes alapon.

border

 

További linkek