Szerzői jogvédelem

 

A szerzői jog a szellemi tulajdonjogok közé tartozik, amelyet mindig nemzeti szinten törvényekkel szabályoznak. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások létrehozóit védi, mégpedig eszmei és vagyoni érdekeinek figyelembevételével, a köz érdekeinek korlátozásával. A magyar szerzői jog különbséget tesz az át nem ruházható személyi jogok és az átruházható, örökölhető vagyoni jogok között.

 

Mit véd a szerzői jog?

A szerzői jog a szellemi és művészeti alkotásokat védi, pl. irodalmi művek, festmények, szobrok, szövegek, színdarabok, fényképek, filmek, rádió- és tévéműsorok, zene- és hangfelvételek

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

A magyar szerzői jog különbséget tesz az át nem ruházható személyi jogok és az átruházható, örökölhető vagyoni jogok között. A köz érdekekeit képviselő szabad felhasználás eseteit is törvény szabályozza, mégpedig a szerzői jog korlátozásával, például a mű részletének idézhetősége a szerzőre való hivatkozás feltételével vagy természetes személy bizonyos művek magáncélra történő másolásával, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére; műve többszörözésére és terjesztésére, kiállítások szervezésére vagy bármilyen más módon a nyilvánossághoz közvetítésre és a mű átdolgozására.

Mindezek a személyi jogok körébe tartoznak, a vagyoni jogok jövedelemszerzés céljából átruházhatók, ez azonban nem érinti a személyi jogaikat. A szerzői jogot nem kell bejelenteni, mint egy szabadalmat, a mű létrejöttének pillanatától él.

 

Hogyan leszek szerzői jogtulajdonos?

A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

szerzői jogi törvény 1.§ (2) részletesen felsorolja azokat az alkotásokat, amelyek létrehozása szerzői jogtulajdonossá teszi az alkotót.

Az írásos művek, mint például a tanulmányok és monográfiák védett műveknek minősülnek a szerzői jog értelmében. Hasonlóképpen az irodalmi (szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, a zenemű, szöveggel vagy anélkül,a rádió- és a televíziójáték,a filmalkotás, a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás, stb., a fotóművészeti alkotás,a térképmű és más térképészeti alkotás, az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, a műszaki létesítmény terve, az iparművészeti alkotás és annak terve, a jelmez- és díszletterv, az ipari tervezőművészeti alkotás, a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok; a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek; ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet sem tárgya a szerzői jogi védelemnek.

A szerzői jog örökletes jog. A szerzői jogvédelem hatálya a szerző halálát követő 70 évre terjed ki.

 

Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű

Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző JOGUTÓDJAKÉNT (!?) a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.

A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.

 

Közös mű

Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók.

Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.

 

Milyen jogok illetnek meg szerzői jogtulajdonosként?

A magyar szerzői jog különbséget tesz az át nem ruházható személyi jogok és az átruházható, örökölhető vagyoni jogok között.

 

Személyi jogok

A szerzői jogtulajdonos és műve védelmének érdekében a jogtulajdonosokat személyi és vagyoni jogok illetik meg. „A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.” (SZJT 9.§(1)) A személyi jogokkal kapcsolatban ez azt jelenti, hogy a szerzői jogtulajdonos dönthet arról, hogy műve hogyan jelenik meg, illetve hogyan érvényesíti a szerzői jogvédelmet, és jogában áll műve megváltoztatását vagy korlátozását megtagadni. A személyi jogok a szerzői jog eszmei oldalát képzik, és nem átruházhatók.

 

Vagyoni jogok

A szerzői jog 16. § (1) alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. Ez azt jelenti, dönthetnek arról, hogy a művet milyen mértékben többszörözik, terjesztik, állítják ki, adják elő. Ahhoz, hogy a műveket kereskedelmileg is lehessen hasznosítani a szerzői jogtulajdonosok számára a szerzői jog 42. § (1) és 43. § (1) bekezdés alapján átengedhetik egy harmadik fél számára a használati jogokat.

  • Felhasználási jog: lehetővé teszi a jogtulajdonos számára, hogy a művet a megengedett módon használja, anélkül, hogy kizárná a múnek jogtulajdonos általi újbóli vagy egy harmadik fél általi használatát (43.§), vagyis a felhasználási jog tulajdonosa nem tilthatja meg sem egy harmadik félnek, sem magának a szerzői jogtulajdonosnak a használatot.
  • Kizárólagos felhasználási jog: A felhasználási joggal szemben a kizárólagos felhasználási jog, ahogyan a nevében is szerepel, kizárólagos. Ez azt jelenti, a kizárólagos felhasználási jogtulajdonos jogosult a művet az általa engedélyezett módon, más személyek kizárásával használni. A kizárólagos felhasználási jog arra is példát szolgáltathat, hogy maga a szerzői jogtulajdonos kerül kizárásra a további felhasználásból.

 

Ismeretlen felhasználási jogok

A felhasználási jogok felsorolása a szerzői jogvédelem 17.§-ban nem végleges, hiszen minden ma vagy a szerződéskötés pillanatában még nem ismert felhasználási jog a szerzői jogtulajdonost illeti meg. Ezekről a felhasználási jogok átadásánál nem mondott le. Ezért van az, hogy az 1995 előtt keletkezett művek online használata új felhasználási szerződés tárgyát képezi.

 

Felhasználási jogok átengedése (Copyright Transfer)

A felhasználási jogok átadása a tudományos publikálás esetén általában egy olyan szerződés keretén belül történik, amit „licenszszerződésnek” nevezünk.

Ha a szerzők a folyóirat-kiadókkal együtt dolgoznak, a kiadók számára átengedik a cikkek felhasználási jogát, melyek révén a kiadó értékesítheti a tartalmakat.

Hagyományos kiadói szerződés esetén a kizárólagos felhasználási jogokról beszélünk, amelyek engedélyezik a többszörözést, terjesztést és a nyilvános közzétételt, az Interneten is.

A napilapokban történő cikkek megjelenéséhez általában egyszerű felhasználási jogokat adnak át, ez azt jelenti, a szerzők a cikket közvetlenül a megjelenés után más módon is rendelkezésre bocsáthatják. Kizárólagos felhasználási szerzódés hiányában a napilapokban, folyóiratokban vagy gyújteményekben kiadott múvek egyszerú felhasználási jog alapján jelennek meg, vagyis ezek újabb felhasználási szerzódések tárgyát képezhetik. (56. § (2)) Ha a szerző a dokumentumot a kiadói megjelenéssel egyidejűleg akarja nyílt hozzáféréssel is rendelkezésrek kivánja bocsátani, ennek a szerzódésben szerepelnie kell.